A Nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozat szerint az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszerének megalapításáról döntöttek. A képviselők 260 igen, 66 nem szavazat és 46 tartózkodás mellett döntöttek a nyilatkozat elfogadásáról. A Fidesz és a KDNP igennel szavazott, nemmel voksolt 50 MSZP-s, egy jobbikos (Novák Előd) és 15 LMP-s politikus. A Jobbik testületileg tartózkodott.
A nyilatkozat kitér arra is: a magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy „elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét”. A dokumentum elfogadásával az Országgyűlés meggyőződését fejezi ki, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében megtestesülő összefogással „képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat”.
Fideszes kezdeményezésre a parlament úgy döntött, hogy nyolctagú jelölőbizottság tehet javaslatot az Alkotmánybíróság (Ab) tagjaira. Emellett határoztak arról is, hogy külön, paritásos albizottság jön létre a választójogi reform előkészítésére: az Országgyűlés határozatban kéri fel az alkotmányügyi bizottságot, hogy erre a feladatra hozzon létre egy testületet.