Nagyobb GDP, jobb egészség?

Húsz éve zajlik a vita arról, hogy mekkora összeg tekinthető elegendőnek az egészségügyre – mondja Kaló Zoltán közgazdász, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője. A GDP-n belüli kiadások arányában nem költünk kevesebbet, mint a visegrádi országok, ám az eredmény messze elmarad a kívánatostól, ennyi pénzből több egészséget lehetne elvárni. Elvben a lakosság rossz egészségi állapota miatt növelni kellene a közkiadásokat.

Kaló Zoltán szerint azonban semmi sem bizonyítja, hogy a közkiadások növelésével jelentősen javítható lenne a lakosság egészségi állapota. Ugyanakkor az is tény, az egészségügyi rendszer jelenlegi kapacitásainak működtetéséhez kevés a jelenlegi forrás, ezért vagy forrásbővítésre vagy racionalizálásra lesz szükség.

Önmagában csak a GDP emelése nem javítja a lakosság egészségi mutatóit – mondta a Népszabadságnak Boncz Imre, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke, ellenben, ha a többletpénzt célzottan használja fel a rendszer, például a szív- és érrendszeri beteg életesélyeit növelő, úgynevezett haemodinamikai laborok fejlesztésére, nagyon is jól kimutatható egészségnyereséget hozhat.