Tízmilliós bírság az OTP-nek

A felügyelet január 21-én indított piacfelügyeleti eljárást, mivel az OTP Bank a BÉT-en a január 20-i kereskedés záró szakaszában a Mol törzsrészvényekre 17 ezer forinton 100 ezer darabra szóló eladási ajánlatot regisztrált, amit a záró szakaszban visszavont. Az ajánlat regisztrálása és visszavonása befolyásolta az indikatív ár mértékét, ezért hamis vagy félrevezető jelzéseket adhatott a Mol részvények kínálati viszonyairól.

Az ajánlatot regisztráló munkatárs a helyszíni vizsgálat során „véletlen elütésként” írta le a rögzített ajánlatot, állítása szerint ezer darabos eladást akart bevinni a rendszerbe. Az ajánlatot 16 óra 31 perc 27 másodperckor regisztrálták, és csak 16 óra 33 perc 31 másodperckor vonták vissza, így több mint két percen keresztül látható volt.

Az OTP üzletkötője ugyanakkor 16:34:43-kor ötezer darabos vételi ajánlatot rögzített a Mol törzsrészvényekre. A felügyelet szerint az utolsó üzletkötés árfolyamánál mintegy 10 százalékkal alacsonyabb értéken regisztrált ajánlat kiemelkedő darabszáma, valamint az ajánlat beadása és visszavonása között eltelt időtartam miatt a piaci szereplők számára jelentősen észlelhető volt. A PSZÁF a bírság összegét a cselekmény tőkepiaci súlyának és hatásának, az eset összes körülményének együttes mérlegelésével a bírságtétel minimumértékéhez közeli tartományban határozta meg, súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a BÉT ajánlati könyvében az ajánlat bevitelét követően kialakult, jelentősen csökkent indikatív árhoz igazodó vételi ajánlatok jelentek meg. Az is súlyosbító körülménynek minősült, hogy ez a kisebb ár egy kiemelt pénz- és tőkepiaci szereplő magatartása által, és egy kiemelt tőkepiaci instrumentum vonatkozásában valósult meg.

Enyhítő körülmény volt, hogy az OTP Bank preventív intézkedések megtételét vázolta a hasonló esetek megelőzése érdekében (üzletkötők tőzsdei limitjének a csökkentése a tőzsdei kereskedési rendszerben, üzletkötői hiba monitoring kidolgozása).