Kiemelkedő eredményt értek el a magyarországi régiók a munkanélküliség visszaszorításában és a foglalkoztatottság növelésében a mögöttünk hagyott évtizedben. Elemzésünk.
Szalai Piroska írása a Mandiner hetilapban.
Az előző évtizedben Magyarországon a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája 15,3 százalékponttal növekedett, ez az uniós tagállamok között a második legnagyobb előrelépés Málta után. A kimagasló országos adat mellett minden régiónk és megyénk Európa legjobbjai között teljesített. Az európai régiók 2020-as adatait még nem ismerjük, de a 2010 és 2019 közötti időszakban mind a hét magyarországi régió be tudott kerülni Európa legjobb tizenkettője közé. Az unió legnagyobb javulását Észak-Magyarország érte el 18,4 százalékponttal, a második Észak-Alföld 17,6-del. A dobogóra még Málta tudott felkerülni 16,7 százalékponttal, majd a következő három helyen ismét magyarországi régiók következnek: Dél-Alföld 15,9, Nyugat-Dunántúl 15,2 és Közép-Dunántúl 14,8 százalékponttal. Mindenképp elismerésre méltó, hogy az első hat helyezett közül öt magyarországi.
Közép-Magyarország a kilencedik helyen áll 13,5, Dél-Dunántúl pedig a tizenkettediken 12,9 százalékpontos javulással. A magyarországi regionális javulás két-háromszorosa az uniós átlagnak, amely ebben az időben 5,2 százalékpontos volt csupán.
Az unióban a női foglalkoztatás javulása volt a nagyobb, 6 százalékpont, a férfiaké 4,5 százalékpontos volt. Nálunk minden régióban a férfiak foglalkoztatási rátája emelkedett jobban, a nőké kevésbé. A férfiak esetében az unió legnagyobb javulását 22,5 százalékponttal Észak-Magyarország régió érte el, s az első öt helyen csak magyarországi régió áll: Észak-Alföld 18,5, Nyugat-Dunántúl 18, Dél-Alföld 17,5, Közép-Dunántúl 16,5 százalékponttal. A hetedik helyet Dél-Dunántúl foglalja el 16, a kilencediket Közép-Magyarország 15,4 százalékponttal. A hatodik helyre Észtország, a nyolcadikra pedig Litvánia tudott beékelődni. A nőknél Máltát követi második helyen a legjobb magyarországi régió, Észak-Alföld 16,3 százalékpontos javulással, s követi őt az ötödik-hatodik helyen Észak-Magyarország 14,2 és Dél-Alföld 14 százalékponttal, majd a kilencedik helyen Közép-Dunántúl 12,8, a tizenötödiken Nyugat-Dunántúl 12,1, a tizennyolcadikon Közép-Magyarország 11,5, a huszonnyolcadik helyen pedig Dél-Dunántúl 9,9 százalékpontos javulással.
2010-ben a legjobb (Közép-Magyarország 64,6 százalék) és a legrosszabb (Észak-Magyarország 53,2 százalék) régiónk foglalkoztatási rátája közti különbség 11,4 százalékpont volt, 2019-re ez az eltérés a háromnegyedére zsugorodott, s a legnagyobb (Nyugat-Dunántúl 78,9 százalék) és a legkisebb (Dél-Dunántúl 70,2) foglalkoztatási ráta közti különbség már csupán 8,7 százalékpont. Kimondhatjuk, hogy a legproblémásabb régióink javultak nagyobb mértékben, és a korábban is magasabb foglalkoztatási szintű területek javulása kisebb volt, azaz zárult az olló az ország keleti és nyugati területei között.
Utolsókból középsők
E jelentős növekedés hatására a 2010-ben még 60 százalék alatti országos foglalkoztatási ráta 2019-re 75,3 százalékra emelkedett, tehát elértük, sőt meghaladtuk az Európa 2020 stratégiában 2020-ra megcélzott 75 százalékot. Ebben az évben már négy magyarországi régió haladta meg a célul kitűzött foglalkoztatási szintet. A járvány sújtotta 2020-as évben az uniós 0,8 százalékpontos átlagos visszaesésnél jóval kisebb, 0,3 százalékpontos romlást tapasztalhattunk hazánkban, így tavaly is teljesítettük a 75 százalékos foglalkoztatási rátát. A visszaesésünk egyetlen negyedévben történt, április és június között, a karantén ideje alatt. Nyáron, illetve a második hat hónap mindkét negyedévében országos szinten 0,1 százalékponttal meghaladta a foglalkoztatási ráta a 2019-es csúcsértéket, azaz tavaly is további előrelépés történt. Ilyen gyors visszapattanást mindössze három ország tudott elérni: Lengyelország, Málta és Magyarország.
Talán emlékszünk arra, hogy 2010-ben az unió huszonöt legrosszabb foglalkoztatási rátájú régiója között négy magyarországi is szerepelt. Most már minden régiónk a középmezőnyben található, a második és a harmadik negyedben. Mivel a 2020-as évben sehol nem volt jelentős romlás nálunk, sőt két helyen még növekedett is a foglalkoztatási ráta a járvány ellenére – Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon –, kitűnő eredményeink várhatóan az egész évtizedre megmaradnak.
A munkanélküliségi ráta csökkenésében a legjobbak között van minden magyarországi régió. A 2010 és 2019 közötti években a harmadik helyen áll Észak-Magyarország 11,7 százalékpontos javulásával, csak Lettország és Észtország előzi meg. A tizenharmadik-tizennegyedik helyen áll holtversenyben Közép-Dunántúl és Észak-Alföld 8,1 százalékponttal. A huszonkettedik Dél-Dunántúl 7,7, a huszonhatodik Nyugat-Dunántúl 7,5, a huszonnyolcadik Dél-Alföld 7 és a harmincharmadik Közép-Magyarország 6,6 százalékpontos javulása. Ebben az időszakban az unióban a munkanélküliségi ráta átlagos csökkenése 3 százalékpont volt.
2010-ben a legnagyobb munkanélküliségi rátájú régiónk (Észak-Magyarország, 16 százalék) és a legkisebb rátájú (Közép-Magyarország, 8,9 százalék) közti különbség 7,1 százalékpont volt, 2019-re a legnagyobb ráta (Észak-Alföld, 6,1 százalék) és a legkisebb (Nyugat-Dunántúl, 1,7 százalék) között 4,4 százalékpontra mérséklődött a különbség, tehát a munkanélküliség tekintetében is csökkentek a különbségek az ország keleti és nyugati részei között.
Az unióban az átlagos munkanélküliségi ráta 2010-ben 9,6 százalék volt, így akkor öt régiónk az átlagnál rosszabbul teljesített. 2019-re az uniós átlag 6,6 százalékra javult, de még így is minden magyarországi régió az átlagnál kisebb munkanélküliségi rátájú lett.
Az 5 százaléknál kisebb munkanélküliségű területeket a szakirodalom teljes foglalkoztatottságú térségnek szokta hívni. 2019-ben már csupán egy régiónkban volt magasabb a munkanélküliségi ráta 5 százaléknál, s két régiónk – Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl – is 2 százalék alatt volt, Közép-Magyarországgal együtt pedig hárman voltak 3 százalék alatt. Nyugat-Dunántúl az ötödik, Közép-Dunántúl a hatodik legalacsonyabb munkanélküliségi rátájú régió volt Európában 2019-ben. Az évtized elején senki nem hitte volna el, hogy ilyen kiváló eredményeink lesznek.
Helycsere mediterrán térségekkel
Európai uniós szinten jelentős felzárkózás zajlott le a foglalkoztatás területén a mögöttünk hagyott évtizedben. A sereghajtó régiók közül a közép- és kelet-európaiak – a baltikumi, visegrádi, romániai, bulgáriai és szlovéniai régiók – előreléptek a sorrendben, s a mediterrán területek régiói kerültek a lista végére.
A megyék tekintetében hazai adataink vannak már a 2010 és 2020 közötti időszakról is. A foglalkoztatási ráta legjobban Nógrád és Hajdú-Bihar megyében növekedett (19,6 százalékponttal), őket Szabolcs-Szatmár-Bereg (18,6) és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (18,3) követte. A munkanélküliségi ráta Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csökkent ebben az időszakban a legjobban (11,9 százalékponttal),s követte Nógrád (10,3), Somogy (9,5), Veszprém (8,9) és Szabolcs-Szatmár megye (8,8).
Ezek a helyezések azt bizonyítják, hogy mind a kormány, mind a munkáltatók, a vállalkozók és a munkavállalók jól teljesítettek. Természetesen kell még továbbra is fejlődnünk, de azért kicsit veregessük meg a saját vállunkat, mert mégiscsak „Európa-bajnok” volt a magyar munkaerőpiac javulása a múlt évtizedben, s hatalmas, korábban soha nem tapasztalt eredmények születtek minden magyarországi régióban.
Javulhat a családok életszínvonala
A számok mögött családok vannak, s épp a múlt héten hallottam észak-magyarországi ismerőseimtől, hogy tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy a városoktól távoli kis településeken élőknek legyen munkájuk, most pedig már a távolról ingázókat is felveszik a cégek, mert kell a megbízható, jó kompetenciákkal bíró munkaerő.
A járvány sok mindenre megtanított bennünket, új dolgokat hozott a munkaerőpiacon is. Jobban odafigyelünk magunkra és egymásra, az egészségünk megőrzése és a munkahelyi biztonság felértékelődött. Sokan megtanultunk távmunkában dolgozni, egymással virtuális kapcsolatot tartani, vagy vegyes, kombinált módon elvégezni a munkánkat. Ezek az új módszerek megmaradnak a járvány után is. Az atipikus foglalkoztatási formák segítségével olyan csoportok is munkát vállalhatnak, amelyek eddig inaktívak voltak a 20–64 éves korúak közül. Ha ezek a belső erőforrások, a nyugdíjkort még el nem érő inaktívak munkát tudnak vállalni, akkor tovább nőhet a foglalkoztatás, javulhatnak gazdasági mutatóink, emelkedhet a magyar családok életszínvonala. Persze ehhez továbbra is a nemzeti és lokális érdekeket fókuszba állító gazdaságpolitika szükséges.
***
***
„Természetesen örömmel és büszkeséggel töltenek el az elért eredmények. Örülök, hogy a 2010 és 2019 közötti időszakban számos beruházást tudtunk a térségünkbe hozni, számos céget tudtunk idecsábítani, és ezzel több ezer itt élőnek tudtunk új munkahelyet adni. Büszke vagyok az itt élőkre, hiszen az ő szaktudásuk, tapasztalatuk, dolgozni akarásuk győzte meg az idetelepülő vállalkozásokat arról, hogy érdemes Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe befektetniük. Hogy konkrét vállalkozásokat is említsek, az említett időszakban települt ide és adott több száz embernek munkát többek közt a Sega, a Joyson, az Ongropack, a GS Yuasa vagy például a Ravaber. Emellett 2010-től csaknem százmilliárd forintnyi támogatást kaptak az itteni cégek, szervezetek vállalkozásuk fejlesztéséhez. Annak érdekében, hogy még csábítóbbak legyünk a befektetők számára, néhány évvel ezelőtt átfogó úthálózat-fejlesztésbe kezdtünk. Hamarosan átadjuk a Miskolc–Kassa-autóutat, felújítjuk a miskolci Y hidat, a Mechatronikai Ipari Park jobb megközelíthetőségéért pedig körforgalmat építünk Szirmabesenyőnél.”
A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért munkaerőpiaci szakértője.
Nyitókép: MTI / Ujvári Sándor
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
A fél világ menekül ettől az adótól: Dánia, Finnország, Izland és Luxemburg is rég eltörölte, mert rájöttek, hogy tönkreteszi a gazdaságot. Ma már csak három országban létezik, de Magyar Péterék rálicitálnának mindenkire. Szalai Piroska elemzése.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
Vitézy Dávid tagad.
A két évvel ezelőtt új startot vett, Mikoviny utcai Gléda vendéglő egyszerű receptet követ: a vendégnek jót és jól kell adni. Tulajdonosa, a harmadik generációs vendéglátós Deli János nem újragondol, maximum egy csipetnyit korszerűsít. És ami nem éppen hátrány, a meglehetősen tisztességes adagok sincsenek túlárazva.
