EU-nagykövet: Felkészültünk az „elnökségi gépház” működtetésére

Hazánk hétfőn vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki pozícióját. Nem indult könnyen ez a félév, az európai sajtó tele volt azokkal a véleményekkel, hogy Magyarország alkalmatlan azelnökséggel járó feladatok ellátására. Az Európai Parlament még egy határozatot is elfogadott erről.

A soros elnökségről szóló döntés a Tanács döntése. A Tanácsban ilyen vita nem volt. Magyarország természetesen alkalmas soros elnöknek. Meg is kezdtük az elnökségi munkát a tervezett időben július elsején, ami december végéig szól. A politikai támadások helyett állandó képviselőként a munkára koncentrálok.

egy évvel ezelőtt intenzív felkészülésbe kezdtünk, és mindent megtettünk annak érdekében, hogy készen álljunk arra, hogy működtessük az „elnökségi gépházat”. Az elnökség miatt jelentősen meg kellett növelnünk az állományt, közel dupla annyian dolgozunk most itt, mint nem elnökségi körülmények között. Emiatt a brüsszeli állandó képviselet egy helyett már két épületben működik. Kétszáz diplomatával tevékenykedünk az állandó képviseleten és még további hatvanöt fő segíti a munkánkat.

Milyen feladatok várnak a magyar elnökségre?
 El fogunk látni jogalkotási és nem jogalkotási tevékenységet is. Számos jogalkotási dosszié, ami napirendre kerül a magyar elnökség alatt, már napirenden van egy ideje. Éppen egy intézményi és jogalkotási ciklus végén, és egy új ciklus elején látjuk el a soros elnökséggel járó feladatokat. Ez azt is jelenti, hogy azon jogalkotási javaslatok jelentős részét, amelyekről tárgyalni fogunk, az Európai Bizottság már korábban előterjesztette. Tekintettel arra, hogy az új Európai Bizottság ebben a félévben áll majd fel, nem számíthatunk arra, hogy nagyszámú új előterjesztés születik. Jelenleg több mint száz olyan jogalkotási dosszié maradt nyitva, amelyeket nem zártak le az előző elnökségek. A jogalkotás tekintetében elsősorban ezekkel a jogszabályokkal fogunk foglalkozni, és azon leszünk, hogy ezeket az ügyeket vigyük tovább.
 

Emellett feladatok várnak ránk a bővítés, az illegális migráció elleni fellépés, a védelempolitika és az uniós politikák jövőjéről folytatott viták területén is.

Mire van szükség a sikerhez?
 A jogalkotási ügyek előrevitelének két nagy része van: az egyik része az a tagállamok közötti viták menedzselése, a közös tanácsi álláspont kialakítása. Ez történhet minősített többséggel, vagy történhet egyhangúsággal – attól függően, hogy milyen ügyről van szó. A másik nagy feladat pedig nem más, mint a tárgyalás az Európai Parlamenttel. Amikor a Bizottság előterjeszt egy javaslatot, akkor a Tanács – tehát a tagállamok is – megvitatják, kialakítják az álláspontjukat, s párhuzamosan az Európai Parlament is. Addig a pontig, hogy egy jogszabály elnyerje végső formáját egy nagyon komplex intézményközi tárgyalás útján jutunk el.

Az elnökséget ellátó ország feladata, hogy ezeken az intézményközi tárgyalásokon, amelyen az Európai Parlamenttel tárgyal, de amin egyébként az Európai Bizottság is jelen van, a Tanács álláspontját képviselje. A soros elnökséget adó országnak meg kell próbálni minél hatékonyabban érvényesíteni a Tanács szempontjait.
 

Tehát ez egy nagy játszma, aminek a végén a huszonhét tagállamnak nyernie kell?

A szerződésekből következik egy úgynevezett intézményi egyensúly, amelyben minden intézménynek megvan a maga helye és szerepe. Ezeket a szerepeket és határokat szerződések jelölik ki. Az sosem vezet jóra, ha egyik vagy másik intézmény próbál több hatáskörhöz jutni a többi intézmény kárára a szerződésekkel szemben.

Pedig az elmúlt években elég sok volt az intézményi vetekedés…

Arra mindig ügyelni kell, hogy az intézmények a szerződésekben lefektetett hatáskörök mentén járjanak el. Ha pedig valamely intézmény részéről törekvés lenne, hogy túllépjen a hatáskörén – gondolok itt többek között a lopakodó hatáskörelvonásra – akkor az ellen fel kell lépni, nem pedig elfogadni. Figyelemmel kell kísérni, hogy a most következő időszakban, amikor új intézményi ciklus kezdődik, lesznek-e ilyen típusú törekvések. 

Egy ciklus végén és egy új ciklus elején vagyunk. Ez hátrány vagy lehetőség?

Felelősség. Ha belegondolunk a három közül jelenleg egyedül a Tanács a stabil intézmény. Az Európai Parlament alakulóülése előtt vagyunk, a Bizottság elnökére az állam- és kormányfők ugyan tettek javaslatot, de a Parlamentnek még szavaznia kell róla, aztán fel kell állítani az új biztosi kollégiumot, ami jellemzően hosszabb időt igényel.

Az elmúlt időszakban vezető európai politikusok részéről sokszor hallottuk, hogy a Tanácsban
minden kérdésben át kell térni a többségi döntéshozatalra.
Ez alapvetően egy politikai kérdés. Ezzel szemben mi azt mondjuk, hogy 

Nem véletlenül került be mondjuk a kül- és biztonságpolitika területén az egyhangúság mint szabály a szerződésekbe. Ez azért történt így, mert ez tükrözi a politikának a jellegét. Vagyis csak akkor lehet közös álláspontról beszélni, ha azt minden tagállam elfogadja. Ugyanakkor már most is nagyon sok szakpolitikai terület van, ahol minősített többségi döntéshozatal van érvényben.

Milyen a magyar érdekérvényesítés? A hazai sajtó egy része folyamatosan azt sulykolja, hogy Magyarország semmit sem tud elérni EU-s szinten, annyira partvonalon kívülre sodródtunk.

Minden egyes ügyben komoly tárgyalások folynak és az esetek túlnyomó többségében olyan megoldásokat sikerül elérni a Tanácsban, vagyis a tagállamokkal folytatott viták során, amelyek tükrözik a magyar szempontokat.

Beszéljünk a lehetőségekről: mit lehet az elnökség alatt elérni?
Fél év alatt nyilván nem lehet mindent megoldani, de bizonyos folyamatokat el lehet indítani. A migráció például egy olyan terület, ami számunkra régóta nagyon fontos. Határozottan úgy látom,hogy

A Migrációs Paktum elfogadása ellenére sem tartja veszett ügynek?
Olyan típusú kezdeményezéseket igyekszünk elindítani, amelyek azt célozzák, hogy az Európai Unió fokozza az illegális migráció elleni fellépést, a külső határvédelem az erősödjön, és azok a típusú együttműködések is erősödjenek, amelyek azt a célt szolgálják, hogy az illegális migránsok száma, akik Európába próbálnak jönni, csökkenjen. Született már egy ilyen megállapodás Tunéziával, s tovább ilyen együttműködések induljanak el.

Azt gondolom, hogy ez egy jó irány, és így el tudjuk érni azt a célkitűzést, hogy a migrációs nyomás, ami az Európai Uniót éri, csökkenni tudjon. Vagyis

Milyen konkrét területen lehet még előrelépést elérni?
Úgy látom, hogy most van egy olyan pillanat, amikor felgyorsíthatóvá válik a bővítési folyamat a Nyugat-Balkánon. Történtek lépések Moldova és Ukrajna vonatkozásában az elmúlt hónapokban, és a tagállamok túlnyomó többségében tapasztalható egyfajta nyitottság a Nyugat-Balkán irányába is. Ezzel a lehetőséggel pedig élni kell.

Tehát ahhoz, hogy egy ország előrelépjen a csatlakozási folyamatban, szükséges, hogy a korábban megszabott feltételek teljesüljenek. Ezt az elvet hangsúlyoztuk és tettük feltételként Ukrajna esetében is. Ennek az elvnek akkor is érvényesülnie kell, amennyiben egy csatlakozási tárgyalásokat folytató ország teljesíti az adott feltételeket. Ezekben az esetekben az Uniónak kell meghoznia az  előrelépését jelentő döntést. A bővítés mellett a védelmi ipari kezdeményezésről folytatott tárgyalásokat szeretnénk előrevinni, hogy az elnökség végére sikerüljön kialakítani a Tanács – vagyis a tagállamok - közös álláspontját az európai védelmi beruházási programról szóló rendelettervezetről.

Fontos célkitűzésünk a Versenyképességi Paktum tető alá hozása is. Már az előző EU-elnökségünk alkalmával 2011-ben célul tűztük ki Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Most azt szeretnénk elérni, hogy év végéig döntés szülessen a két ország teljeskörű csatlakozásának dátumáról. Fontos megőrizni a kohéziós politikát. Az agárpolitika terén vissza kell hozni a gazdaközpontú megközelítést, a gazdaközpontú mezőgazdaságot. Emellett kiemelt kérdésként kezeljük a gyógyszercsomagot, a szabadalmi csomagot, illetve több környezetvédelmi jogszabály is ott lesz az asztalon – ideértve az élelmiszer és textilhulladék csökkentését . A közlekedés terén a közúti biztonság növelése érdekében a vezetői engedélyekre vonatkozó irányelv felülvizsgálata is téma lesz.

Van itt ugyanakkor egy kihívás, amely mindenre árnyékot vet: a háború.
Ez egy nagyon nehéz kérdés. Azt gondolom, hogy nekünk mint elnökség, kiemelt figyelmet kell szentelnünk arra, hogy mi történik az ukrajnai háborúban. Arra is figyelnünk kell, hogy mi történik az EU közvetlen környezetében, mi történik a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, és a világ különböző válságövezeteiben. Az ezek kapcsán felmerülő kérdéseket szükséges lesz napirendre venni.

Bízunk benne, hogy újabb háborúk, fegyveres konfliktusok kirobbanására nem kerül sor, de fel vagyunk készülve, megvannak az eljárásaink az ilyen esetekre is, hogy képesek legyünk reagálni. De más váratlan eseményekre is felkészültnek kell lenni, s úgy látom, hogy kellően 

Nyitókép: Máth Kristóf, Mandiner

Ódor Bálint EU-s nagykövettel folyatott teljes beszélgetés megtekinthető a Mandiner Youtube csatornáján: