Miért tartanak a mainstream pártok az EP-választásokat követő magyar elnökségtől? Miért és hogyan vált politikai eszközzé a jogállamiság az uniós intézmények kezében? Az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatóját kérdeztük podcast-műsorunkban.
***
Az Európai Parlament a múlt héten elfogadott egy nem kötelező érvényű határozatot, amely arra kéri az Európai Tanácsot, akadályozza meg, hogy Magyarország 2024 második felében ellássa az EU soros elnöki tisztségét. Aggódnak, hogy az elnökség idején a magyar kormány a saját „agendáját” népszerűsítené, de talán attól még inkább, hogy éppen az elnökség átvétele előtt zajlik majd az EP-választás, amelynek eredményeképpen egy más összetételű Európai Parlament alakulhat.
„Az EP, amely azért aggódik, hogy Magyarországon nem valósul meg kellőképpen a pluralizmus és a szólásszabadság, mindent megpróbál elkövetni, hogy Magyarország 12 év alatt még fél évig se kapjon semmilyen megszólalási lehetőséget az uniós médiaszíntéren vagy intézményi színtéren” – vélekedett a Világrend vendége.
Gát Ákos Bence szerint olyan még nem volt, hogy egy tagállamot kihagynak a soros elnökségből, de mivel a Tanács napirendjén ez nem szerepel, a Parlamentnek pedig nincs jogköre, hogy ezt megakadályozza, Magyarországot nem lehet az uniós jog alapján megfosztani a soros elnöki tisztség betöltésétől.
Mi a jogállamiság? Milyen eszközökkel próbálja ezt behajtani a tagállamokon az EU? Milyen okai vannak annak, hogy az uniós intézmények fokozatosan túlterjeszkedhetnek szerződéses hatásköreiken? Illetve, milyen kompromisszumos megoldás születhet a kormány és Brüsszel között, hogy Magyarország szuverenitásának csorbulása nélkül hozzájuthasson az uniós pénzekhez? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Világrend eheti adásában.
A műsor vendége: Gát Ákos Bence, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója, a Danube Institute külkapcsolati vezetője.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--