Az EU tagállamai között 70 éve nem volt háború, így az alapító atyák jó munkát végeztek; de Európa jelenlegi szuverenitásvitái mélyek, és a külső fenyegetés elleni védelmi készenléte sem megfelelő. Miért nincs stratégiai víziója Európa legerősebb államának, Németországnak? Lehet-e még geopolitikai erőközpont az EU? A május 9-i Európa-nap alkalmából az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatóját kérdeztük podcast-műsorunkban.
-Az európai béke és egység ünnepén, az Európa-napon van mit ünnepelni, az Európai Unió sokat változott az utóbbi évtizedekben, és a folyamatok között vannak pozitív jelenségek – vélekedett a volt berlini nagykövet a Mandiner Világrend című műsorában, példának említve azt, hogy
márpedig az EU tagállamai között ennyi ideje békét hozott az unió.
Prőhle Gergely a negatívumok között említette, hogy bár az EU alapító atyái egy megfelelő rendszer alapjait fektették le, nem láthatták előre a későbbi évtizedek kihívásait, a mostani kor nagy vitáját, a szuverenisták és a föderalisták közötti szembenállást, vagy azt a tendenciát, hogy Európából vízfejet csinálnak. Az Európai Unió szerződései és intézményrendszere egy jól kitalált rendszer, amely jól is működhetne, ha az Európai Bizottság valóban a szerződések őre lenne, nem pedig egy politikai testület, illetve ha a szerződéses hatásköreit minden uniós intézmény betartaná.
„A szubszidiaritásnak kulcsfogalomnak kell lennie a mai Európában” – fogalmazott a volt berlini nagykövet,
ez az EU egységéhez alapvető feltétel. A páneurópai mozgalom eszméjét fél évszázadig képviselő Habsburg Ottó úgy képzelte el, hogy a nagyobb európai egység csak abban az esetben működhet, ha a kisebb egységeknek megfelelő jogosultságokat biztosítanak a szerződések.
Az uniós előírásokat azonban nagyon nehéz úgy értelmezni, hogy azok a tagállamoknak megmondják, „kikkel kell együtt élnünk, és az sem, hogy vallási, illetve nemzeti kérdésekben megmondják nekünk, hogyan kell eljárnunk” – tette hozzá a Világrend vendége. Prőhle Gergely szerint az „Egység a sokféleségben” uniós jelmondat értelmében elsősorban éppen a nemzeti kisebbségi jogokat és a szubszidiaritás elvét kellene érvényesíteni, de mindkettő terület gyenge szabályozási lábakon áll.
A volt nagykövet kitért Magyarország és az EU viszonyára is, amikor kifejtette: Magyarország mindig is „interdependenciákban” létezett, így érdeke jól működő szövetségi rendszerekben, gazdasági kapcsolatokban lennie. Mint mondta: a gazdasági és politikai kapcsolataink diverzifikálása szükségszerű jelenség, viszont
Az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója szerint nagy hiba, hogy Európa a NATO-n keresztül kiszolgáltatta magát az Egyesült Államoknak – Amerika a második világháborút követően a Marshall-segély által, valamint haderejének Európában való állomásoztatásával egyfajta kontrolligényt alakított ki, amelyet Európa elfogadott. És ez nemcsak a Biden-érában folytatódhat, de a republikánus kormányzat idején is. „Hiába van óriási lelkesedés kormányzati körökben Donald Trump iránt,
nem látom, hogy Trump »America first«-elképzelése arról szólna, hogyan védjük meg Európát.
Abban sem vagyok biztos – akárki kormányoz majd az Egyesült Államokban –, hogy akkor majd Európa energiabiztonsága mindenképpen elsődleges lesz” – magyarázta Prőhle.
A világ geopolitikai térképe folyamatosan változik a 21. században, és Európának meg kell találnia a helyét ebben a változó helyzetben. Prőhle Gergely úgy vélte, Európának egységesnek kellene lennie, mert a háború megmutatta, milyen mulasztás történt az elmúlt években a védelempolitikában (az EU-nak nincsenek meg a képességei a katonai önvédelemre), illetve az Egyesült Államok és Kína mellett Európa folyamatosan veszti el gazdasági versenyképességét.
Az EU két zászlóshajójának, Németországnak és Franciaországnak a viszonyát problematikusnak nevezte a NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója, úgy vélte, van igazság a sztereotípiákban, miszerint
illetve „ha Németország az európai érdekről beszél, akkor a német érdekre gondol”.
Hatvan évvel ezelőtt köttetett az Élysée szerződés, amelyben a két nemzet a több száz éves viszálykodást a megbékélés elkötelezettségével zárta le. Prőhle Gergely szerint fontos, hogy Európa két vezető államának vezetői továbbra is e szerződés szellemében egyeztessenek egymással. Mint mondta, a nagyívű európai elképzelésekből ritkán lettek választási programok, mivel nemzeti választásokat nem lehet megnyerni egy „elképzelt európai rózsaszín világ jegyében”.
A volt berlini nagykövet szerint a német közbeszédben további korlátot jelent a náci Németország visszatérésétől való félelem, így
„a nemzeti érdekérvényesítés kategóriájába tartozó fogalmak no-go zónába kerültek”.
A nyilvánosságnak olyan ereje van, amely bizonyos politikai szempontokat kirekeszt a gondolkodásból, így például egy CDU-AfD-koalíciónak pusztán a felemlítése is lehetetlen.
A német uniós vízió hiányára vonatkozó kérdésre a Világrend vendége elmondta: van egy óriási német gazdasági teljesítmény, és van egy óriási történelmi fegyvertény, a német egység megvalósítása, ugyanakkor azóta „a német politika egy ügyintéző politikává vált”, a stratégiai gondolkodás a német politikában erősen hiányzik, ez pedig veszély, mert „nem kéne megvárni, míg az európai stratégiát Pekingben, Moszkvában vagy Washingtonban helyettünk meghozzák” – fogalmazott a volt berlini nagykövet, hozzátéve: alig találni olyan európai politikust, aki nemcsak ideológiai-politikai síkon, hanem távlati célokban, stratégiákban is gondolkodik.
***
A Világrend adásának vendége Prőhle Gergely volt berlini, berni nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója volt.
A beszélgetést itt tekinthetik meg:
--
Nyitókép: Olaf Scholz német kancellár és Ursula Von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fog kezet az Európai Tanács csúcstalálkozóján 2023. március 24-én (forrás: JONAS ROOSENS / ANP MAG / ANP via AFP)
Chema Rodríguez elsősorban a hozzáállást hiányolta a franciáktól elszenvedett hétgólos vereség alkalmával, bár sem a védekezésünk, sem a támadásunk nem működött, és a játék többi eleme sem volt rendben. Bánhidi Bence pedig arról beszélt, hogy az ellenfél helyett végül saját magunkat leptük meg.
Nem sikerült megszorongatnia a magyar válogatottnak Franciaországot Varasdon a dán–horvát–norvég közös rendezésű férfi kézilabda-világbajnokság első középdöntős mérkőzésén.
Az Agrárkamara szerint az EU mezőgazdaságát is letarolná.
Én mindig elismerem, ha valaki tényszerűen bizonyítja, hogy nem volt igazam.
Robert Habeck kancellárhelyettes szerint az EU készen áll a vámtarifák emelésére, bár reméli, nem kerül erre sor.
A Veszprémben légióskodó Nedim Remili pokoli hangulatra és rengeteg magyar szurkolóra számít a varasdi arénában. A franciák világklasszis kézilabdázója többek között arról is beszélt a kedd esti középdöntős mérkőzést megelőzően, hogy mennyire utál Sipos Adrián ellen játszani.
Chema Rodríguez elsősorban a hozzáállást hiányolta a franciáktól elszenvedett hétgólos vereség alkalmával, bár sem a védekezésünk, sem a támadásunk nem működött, és a játék többi eleme sem volt rendben. Bánhidi Bence pedig arról beszélt, hogy az ellenfél helyett végül saját magunkat leptük meg.
Kérdezhetnéd persze, hogy minek beszélek itt önmagamról, amikor te vagy a levél címzettje. Azért, kedves Péter, mert megszólítva érzem magam. Általad érzem megszólítva magam. Győrffy Ákos írása.
