Az Európai Unió mint „békeprojekt” megállta a helyét – Prőhle Gergely a Mandinernek

-Az európai béke és egység ünnepén, az Európa-napon van mit ünnepelni, az Európai Unió sokat változott az utóbbi évtizedekben, és a folyamatok között vannak pozitív jelenségek – vélekedett a volt berlini nagykövet a Mandiner Világrend című műsorában, példának említve azt, hogy

márpedig az EU tagállamai között ennyi ideje békét hozott az unió.

Prőhle Gergely a negatívumok között említette, hogy bár az EU alapító atyái egy megfelelő rendszer alapjait fektették le, nem láthatták előre a későbbi évtizedek kihívásait, a mostani kor nagy vitáját, a szuverenisták és a föderalisták közötti szembenállást, vagy azt a tendenciát, hogy Európából vízfejet csinálnak. Az Európai Unió szerződései és intézményrendszere egy jól kitalált rendszer, amely jól is működhetne, ha az Európai Bizottság valóban a szerződések őre lenne, nem pedig egy politikai testület, illetve ha a szerződéses hatásköreit minden uniós intézmény betartaná.

Európa jövője és identitása

„A szubszidiaritásnak kulcsfogalomnak kell lennie a mai Európában” – fogalmazott a volt berlini nagykövet,

ez az EU egységéhez alapvető feltétel. A páneurópai mozgalom eszméjét fél évszázadig képviselő Habsburg Ottó úgy képzelte el, hogy a nagyobb európai egység csak abban az esetben működhet, ha a kisebb egységeknek megfelelő jogosultságokat biztosítanak a szerződések.

Az uniós előírásokat azonban nagyon nehéz úgy értelmezni, hogy azok a tagállamoknak megmondják, „kikkel kell együtt élnünk, és az sem, hogy vallási, illetve nemzeti kérdésekben megmondják nekünk, hogyan kell eljárnunk” – tette hozzá a Világrend vendége. Prőhle Gergely szerint az „Egység a sokféleségben” uniós jelmondat értelmében elsősorban éppen a nemzeti kisebbségi jogokat és a szubszidiaritás elvét kellene érvényesíteni, de mindkettő terület gyenge szabályozási lábakon áll.

A volt nagykövet kitért Magyarország és az EU viszonyára is, amikor kifejtette: Magyarország mindig is „interdependenciákban” létezett, így érdeke jól működő szövetségi rendszerekben, gazdasági kapcsolatokban lennie. Mint mondta: a gazdasági és politikai kapcsolataink diverzifikálása szükségszerű jelenség, viszont

Amerika európai kontrolligénye

Az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója szerint nagy hiba, hogy Európa a NATO-n keresztül kiszolgáltatta magát az Egyesült Államoknak – Amerika a második világháborút követően a Marshall-segély által, valamint haderejének Európában való állomásoztatásával egyfajta kontrolligényt alakított ki, amelyet Európa elfogadott. És ez nemcsak a Biden-érában folytatódhat, de a republikánus kormányzat idején is. „Hiába van óriási lelkesedés kormányzati körökben Donald Trump iránt,

Abban sem vagyok biztos – akárki kormányoz majd az Egyesült Államokban –, hogy akkor majd Európa energiabiztonsága mindenképpen elsődleges lesz” – magyarázta Prőhle.

A világ geopolitikai térképe folyamatosan változik a 21. században, és Európának meg kell találnia a helyét ebben a változó helyzetben. Prőhle Gergely úgy vélte, Európának egységesnek kellene lennie, mert a háború megmutatta, milyen mulasztás történt az elmúlt években a védelempolitikában (az EU-nak nincsenek meg a képességei a katonai önvédelemre), illetve az Egyesült Államok és Kína mellett Európa folyamatosan veszti el gazdasági versenyképességét.

A francia-német tengely és a germán víziódeficit

Az EU két zászlóshajójának, Németországnak és Franciaországnak a viszonyát problematikusnak nevezte a NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója, úgy vélte, van igazság a sztereotípiákban, miszerint

illetve „ha Németország az európai érdekről beszél, akkor a német érdekre gondol”.

Hatvan évvel ezelőtt köttetett az Élysée szerződés, amelyben a két nemzet a több száz éves viszálykodást a megbékélés elkötelezettségével zárta le. Prőhle Gergely szerint fontos, hogy Európa két vezető államának vezetői továbbra is e szerződés szellemében egyeztessenek egymással. Mint mondta, a nagyívű európai elképzelésekből ritkán lettek választási programok, mivel nemzeti választásokat nem lehet megnyerni egy „elképzelt európai rózsaszín világ jegyében”.

A volt berlini nagykövet szerint a német közbeszédben további korlátot jelent a náci Németország visszatérésétől való félelem, így

A nyilvánosságnak olyan ereje van, amely bizonyos politikai szempontokat kirekeszt a gondolkodásból, így például egy CDU-AfD-koalíciónak pusztán a felemlítése is lehetetlen.

A német uniós vízió hiányára vonatkozó kérdésre a Világrend vendége elmondta: van egy óriási német gazdasági teljesítmény, és van egy óriási történelmi fegyvertény, a német egység megvalósítása, ugyanakkor azóta „a német politika egy ügyintéző politikává vált”, a stratégiai gondolkodás a német politikában erősen hiányzik, ez pedig veszély, mert „nem kéne megvárni, míg az európai stratégiát Pekingben, Moszkvában vagy Washingtonban helyettünk meghozzák” – fogalmazott a volt berlini nagykövet, hozzátéve: alig találni olyan európai politikust, aki nemcsak ideológiai-politikai síkon, hanem távlati célokban, stratégiákban is gondolkodik.

***

A Világrend adásának vendége Prőhle Gergely volt berlini, berni nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója volt.

A beszélgetést itt tekinthetik meg:

--

Nyitókép: Olaf Scholz német kancellár és Ursula Von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fog kezet az Európai Tanács csúcstalálkozóján 2023. március 24-én   (forrás: JONAS ROOSENS / ANP MAG / ANP via AFP)