„A Nyugat nem teheti meg, hogy nem támogatja Ukrajnát” – Bartha Dániel elemzése a Mandineren

„A raktárak kisöprése történik, olyan harci eszközök átadása, amelyekre kevés kivételtől eltekintve már nem volt szükség” – vélekedett a nyugati fegyverzetátadásról Bartha Dániel. Mint mondta, a közép-európai régióból elsősorban T-72-es tankokat adtak át Ukrajnának, cserébe pedig német harci eszközöket kaptak, amelyeket gyártási országukban már szintén nem a legmodernebb fegyvereknek számítanak. Régi Bradley és régi Leopard tankok átadása zajlik, nem a legújabb típusoké,

de még így is modernebb fegyverek ezek, mint az oroszok által használtak.

Mi a Nyugat felelőssége az eszkalációban?

Az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány elnöke szerint az elemzők általában túlbecsülik a nyugati támogatás szerepét az ukrajnai változásokban, az orosz befolyástól való elszakadás folyamatában. Mint rámutatott, a Nyugat nyilvánvalóan támogatta az ukrán reformokat, de Ukrajnában azért voltak oroszbarát pártok, és amikor a kijevi kormányzat korlátozta az orosz kisebbség jogait, a Nyugat nem követelte elég hangosan és elég következetesen a kisebbségi jogok érvényesítését, mondván: van egy magasabb cél, az orosz előretörés megállítása.

– 2014-ben Oroszország már túl volt Grúzián, egyértelműen birodalmi terveket dédelgetett, így a Nyugat ennek ellensúlyozására támogatni kezdte Grúziát, Moldovát, majd Ukrajnát.

Ukrajna elindult egy nyugati orientáció irányába, a reformok, az átalakítások egy része sikeres volt, a gazdaság fejlődése is megindult, így ez egy vonzóbb modell lett, mint az orosz. Az ukránok 2014 után katonai reformot is végrehajtottak, a védelmi költségvetésük megnőtt, készültek ugyanis arra, hogy a közeljövőben Oroszország minimum a Donbaszban megkísérli majd megerősíteni a jelenlétét.

2022-ben aztán az oroszokat meglepte ez a felkészültség, valamint az, hogy az orosz kisebbség által lakott ukrajnai területeken sem volt egyértelmű támogatottsága Oroszországnak – részben azért nem, mert 2014 előtt is, de utána még inkább a szeparatista erők olyan bűncselekményeket követtek el a helyi lakossággal szemben, amelyek a lakosságot szembefordították velük – hívta fel a figyelmet Bartha Dániel.

Az elemző szerint

– „Amerika ellenfele Kína, és nem Oroszország” – fogalmazott Bartha. A háború kirobbanása előtt is azzal, hogy műholdas felderítés felvételeit nyilvánosságra hozták, az volt a céljuk, hogy az oroszokkal megértessék, hogy figyelik őket, és így az oroszok elhalasszák a támadást.

„A döntő érv amellett, hogy Ukrajna beleálljon ebbe a konfliktusba, az volt, hogy az ukrán csapatok sikeresen védekeztek, nem volt tömeges átállás, nem volt az oroszok melletti tömeges lakossági támogatás, illetve hogy az orosz támadás kifulladt – és akkor még nem is volt nyugati fegyverzeti segítség” – figyelmeztetett az elemző.

A biztonságpolitikai szakértő szerint már elfogytak azok a fegyverzetek, amelyeket „könnyű szívvel át tudtak adni a nyugatiak”, most újabb és újabb határokat lépnek át, páncélozott nyugati harcjárműveket, tankokat, fejlettebb harceszközöket is is átadnak már. „Azt látom, hogy a Nyugat továbbra is bizonytalan. Továbbra is az ‘adunk is, meg nem is’ van” – tette hozzá.

A nyugati katonai segítségnyújtás fő célja az, hogy megakadályozzák, hogy az oroszok az ukrán civil infrastruktúrát pusztítsák – folytatta Bartha, hozzátéve, hogy elsősorban az ukrán védekező képesség erősítése volt a cél, nem pedig az, hogy nagy támadó hadműveletekre tegyék képessé őket. A szakértő úgy vélte, hogy a nyugati harci gépek esetleges átadása nem lesz „game-changer”, azért nem, mert az orosz légierő is erős, és még alig vett részt a harcokban. Mindazonáltal összességében szerinte

Mi az ukrán, és mi az orosz stratégia?

Bartha Dániel szerint az oroszok tanultak a tavaly a harkivi térségben elkövetett hibáikból, most erődítenek, többszörös védelmi vonalakat hoznak létre, elsősorban a donbaszi arcvonal mögött.

„Februárban-márciusban az lehet a különbség, hogy

ugyanis az orosz felderítő drónok az enyhébb időben jobban tudnak működni” – szögezte le Bartha, hozzátéve, hogy az orosz közvéleménynek tett ígéretek miatt is valamilyen korlátozott hadműveleteket el fognak indítani, de kérdés, hogy potenciálisan hány embert tudnak mozgósítani – 200 ezer embert tudnak hadban tartani, ennél többet már nem tud ellátni, de ennyit Ukrajna is tud. Mint mondta, Zaporizzsja megyében várható egy ukrán offenzíva tavasszal, és az ukrán fő stratégia az lehet, hogy Krímet elvágják az orosz szárazföldi területektől, Melitopol térségében kiérjenek az Azovi-tengerhez.

A biztonságpolitikai szakértő úgy vélte, az orosz hadművelet már zajlik, de sokkal nagyobb offenzívát már nem tudnak indítani, hiszen korlátozottak a lehetőségeik: egy 1200 kilométeres arcvonalat kell tartaniuk, így nem engedhetik meg, hogy a fő erőiket egy helyre összpontosítsák. Bartha szerint az ukránoknak vannak még tartalékai, jobb kiképzést kapnak, jobb fegyvereik vannak, és a védekező fél mindig előnyben van.

Mik a háborús célok a két oldalon?

„Az ukránok abban reménykednek, hogy a Krímet is fel fogják szabadítani, hogy totális győzelmet fognak aratni, de a realitás nem ez” – figyelmeztetett a szakértő. Bartha Dániel szerint ezen remények miatt az ukrán kormány sincs abban a helyzetben, hogy a fegyvernyugvás feltételeiről tárgyaljon, pedig látni kell:

Az ukránok pedig irreálisan hisznek a totális győzelem esélyében, ez a várakozás pedig lehetetlenné teszi az ukrán kormány számára, hogy a fegyvernyugvás feltételeiről tárgyaljon.

„A Nyugat nem teheti meg, hogy Ukrajnát ne támogassa, annak fényében, hogy Oroszország nem egy hiteles nemzetközi szereplő, az összes nemzetközi egyezményt megszegte, saját ambíciói szerint Ukrajnát el akarja törölni” – figyelmeztetett a biztonságpolitikai szakértő, hozzátéve, hogy a Nyugat nem engedheti meg, hogy egy tűzszüneti egyezség azzal a feltétellel lépjen életbe, hogy a Nyugat nem támogatja Ukrajnát.

Ez a háború a következő évtizedeket is valamilyen formában meg fogja határozni, és az is biztos, hogy akár győzelme esetén is Oroszország élhetetlen, lakhatatlan ukrajnai területeket örököl csupán – hangzott el a Mandiner Stratéga adásában.

Az adás itt tekinthető meg:

--

Nyitókép: Német gyártmányú Leopard 1-es tankok egy belga katonai raktárban február másodikán – forrás: Dursun Aydemir / Anadolu Agency via AFP