Lesz-e gáz, üzemanyag és áram Európában? Jelenleg úgy tűnik, hogy lesz, a kérdés sokkal inkább az, hogy mennyiért – mondja Hortay Olivért a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője, aki a Mandiner Stratéga legújabb adásában volt vendégünk.
Csökkent az EU mozgástere az energiapiacon
Európa ellátása biztosítottnak látszik, azonban az átmeneti ellátási hiányok lehetősége viszont már egy másik kérdés: ezeket rövidtávú szűkületek idézik elő az ellátási láncokban, és ezt nehéz előrejelezni – mondja Hortay Olivér. Sajnos ezeknek az esélye egyre nagyobb, mivel az Európai Unió mozgástere egyre inkább szűkül az energiapiacon – illetve
Az ellátáskimaradások esélye sajnos az elmúlt időszakban megnőtt. Január első fele éppen az az időszak, amikor nagyobb a kockázat, de ezeket a kimaradásokat előre lehet jelezni, és fel is lehet ezekre készülni – ilyenkor a lakosság nem vagy nagyon keveset érzékel csak abból, hogy problémák vannak.
Csökkenő atomenergia-ellenesség
A Századvég üzletágvezetője szerint a korszellemnek engedve Merkelhez hasonlóan néhány éve Macron is úgy döntött, hogy fokozatosan kivezetik az atomenergiát Franciaországban. Ugyan nem olyan drasztikusan, mint a németek, hanem szépen lassan hagyják leépülni a kapacitásokat. Aztán Párizsban rájöttek, hogy ez veszélyeztetné az ország ellátásbiztonságát és már nem a kapacitások leépítése a cél. A fukushimai baleset után európai szinten erős lett az atomenergia-ellenesség, az elmúlt másfél évben azonban egy trendfordulónak lehetünk tanúi:
és az ellenzők-támogatók aránya a legtöbb európai országban már megfordult. Ez a folyamat már látható volt 2 évvel ezelőtt is, de az energiabizonytalanság felerősítette ezeket a folyamatokat. Ezek láthatók a korábbi európai felmérésekből, illetve a Századvég legfrissebb Európa Projekt címet viselő európai szintű közvélemény-kutatásából.
Idén a jelenleginél is nagyobb gázhiány lesz Európában
A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint európai szinten 30 milliárd köbméter lesz a hiány, amely Magyarország fogyasztásának a háromszorosa. Ez a gyakorlatban lehet több is, hiszen ez a kalkuláció a gázigények 15 százalékos csökkenésével készült, amely nem biztos, hogy elérhető, illetve növekvő cseppfolyósított gázvásárlással is számoltak. Hortay szerint ez az energiahiány önmagában várhatóan nem okoz olyan ellátási problémákat, hogy nem lesz gáz: ha nő a kereslet, akkor növekednek az árak, több energiát próbál meg magasabb áron beszerezni Európa, a nagy felhasználók pedig ilyenkor csökkentik vagy felfüggesztik a tevékenységüket a megemelkedett árak miatt.
ha hirtelen ugrik meg a gázigény és nem tudják olyan mértékben kitermelni a tárolókból. Az időjárás tekintetében az EU-nak óriási szerencséje van, hiszen igazán hideg időjárás még nem köszöntött be, ezáltal kevesebb gáz is fogy.
Újabb olajembargó lép életbe februárban
A szakértő szerint az új embargó megnehezíti az Oroszországból származó nyersanyagból készített olajtermékek cseréjét – ez pedig a régiós munkamegosztásokra épülő eddigi rendszereket sodorja veszélybe.
emiatt, akár komolyabb árnövekedésre is számítani lehet. Arra nagyon kell figyelni, hogy ne törjön ki pánik, mert az már ellátási problémákhoz és az árak elszállásához vezethet.
Szankciók: távolodik egymástól az európai politikai elit és a többségi társadalom véleménye
Hortay Olivér szerint változás mérhető a szankciók európai megítélésében. Az európai polgárok azokat a szankciókat nem támogatják, amelyek a jólétüket befolyásolhatja – derül ki a Századvég legfrissebb európai felméréséből. Hortay Olivér szerint az energia- és nyersanyagokra vonatkozó szankciókra jelentős részére ez igaz. Szerinte
Ugyanakkor optimista is: szerinte a politika – ha lassan is, de – fel fogja ismerni az állampolgárok véleményének változását és ha szavakban nem is, de tettekben közeledhetnek a választói elvárásokhoz.
További izgalmas részletekért nézze meg a beszélgetésünkről készült videót a Youtube csatornánkon:
Vagy hallgassa meg podcast formában itt:
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
A 2004-es bővítés az Európai Unió utolsó sikeres vállalkozása.
Az EU-csatlakozásunk huszadik évfordulóján az elemző arra figyelmeztet, hogy a balkáni bővítés is járhat politikai ellenállással.
Amichai Chikli a Likud politikusa, Izrael diaszpóraügyi minisztere lapunknak a woke-ról és az iszlamistákról, Sorosról, Orbánról és „Londonisztánról” is beszélt.
Magyarország húsz éve az Európai Unió tagja. Mi történt azóta? Eközben a Közel-Keleten feszült a helyzet: Az USA támogatja Izraelt, vajon Európa is így tesz?
Az elnök-vezérigazgató elhintette, hol és mennyiért venne bankot.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Mit érez egy szocialista ma, 2024 május elsején, amikor a kétkezi munkásság – mivel világszerte eltűnőben van – kezd megszűnni politikai tényezőnek lenni?
