A Századvég üzletágvezetője szerint a korszellemnek engedve Merkelhez hasonlóan néhány éve Macron is úgy döntött, hogy fokozatosan kivezetik az atomenergiát Franciaországban. Ugyan nem olyan drasztikusan, mint a németek, hanem szépen lassan hagyják leépülni a kapacitásokat. Aztán Párizsban rájöttek, hogy ez veszélyeztetné az ország ellátásbiztonságát és már nem a kapacitások leépítése a cél. A fukushimai baleset után európai szinten erős lett az atomenergia-ellenesség, az elmúlt másfél évben azonban egy trendfordulónak lehetünk tanúi:
az atomenergia támogatottsága növekedni kezdett,
és az ellenzők-támogatók aránya a legtöbb európai országban már megfordult. Ez a folyamat már látható volt 2 évvel ezelőtt is, de az energiabizonytalanság felerősítette ezeket a folyamatokat. Ezek láthatók a korábbi európai felmérésekből, illetve a Századvég legfrissebb Európa Projekt címet viselő európai szintű közvélemény-kutatásából.
Idén a jelenleginél is nagyobb gázhiány lesz Európában
A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint európai szinten 30 milliárd köbméter lesz a hiány, amely Magyarország fogyasztásának a háromszorosa. Ez a gyakorlatban lehet több is, hiszen ez a kalkuláció a gázigények 15 százalékos csökkenésével készült, amely nem biztos, hogy elérhető, illetve növekvő cseppfolyósított gázvásárlással is számoltak. Hortay szerint ez az energiahiány önmagában várhatóan nem okoz olyan ellátási problémákat, hogy nem lesz gáz: ha nő a kereslet, akkor növekednek az árak, több energiát próbál meg magasabb áron beszerezni Európa, a nagy felhasználók pedig ilyenkor csökkentik vagy felfüggesztik a tevékenységüket a megemelkedett árak miatt.