Lesz-e gáz, üzemanyag és áram Európában? Jelenleg úgy tűnik, hogy lesz, a kérdés sokkal inkább az, hogy mennyiért – mondja Hortay Olivért a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője, aki a Mandiner Stratéga legújabb adásában volt vendégünk.
Csökkent az EU mozgástere az energiapiacon
Európa ellátása biztosítottnak látszik, azonban az átmeneti ellátási hiányok lehetősége viszont már egy másik kérdés: ezeket rövidtávú szűkületek idézik elő az ellátási láncokban, és ezt nehéz előrejelezni – mondja Hortay Olivér. Sajnos ezeknek az esélye egyre nagyobb, mivel az Európai Unió mozgástere egyre inkább szűkül az energiapiacon – illetve
Az ellátáskimaradások esélye sajnos az elmúlt időszakban megnőtt. Január első fele éppen az az időszak, amikor nagyobb a kockázat, de ezeket a kimaradásokat előre lehet jelezni, és fel is lehet ezekre készülni – ilyenkor a lakosság nem vagy nagyon keveset érzékel csak abból, hogy problémák vannak.
Csökkenő atomenergia-ellenesség
A Századvég üzletágvezetője szerint a korszellemnek engedve Merkelhez hasonlóan néhány éve Macron is úgy döntött, hogy fokozatosan kivezetik az atomenergiát Franciaországban. Ugyan nem olyan drasztikusan, mint a németek, hanem szépen lassan hagyják leépülni a kapacitásokat. Aztán Párizsban rájöttek, hogy ez veszélyeztetné az ország ellátásbiztonságát és már nem a kapacitások leépítése a cél. A fukushimai baleset után európai szinten erős lett az atomenergia-ellenesség, az elmúlt másfél évben azonban egy trendfordulónak lehetünk tanúi:
és az ellenzők-támogatók aránya a legtöbb európai országban már megfordult. Ez a folyamat már látható volt 2 évvel ezelőtt is, de az energiabizonytalanság felerősítette ezeket a folyamatokat. Ezek láthatók a korábbi európai felmérésekből, illetve a Századvég legfrissebb Európa Projekt címet viselő európai szintű közvélemény-kutatásából.
Idén a jelenleginél is nagyobb gázhiány lesz Európában
A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint európai szinten 30 milliárd köbméter lesz a hiány, amely Magyarország fogyasztásának a háromszorosa. Ez a gyakorlatban lehet több is, hiszen ez a kalkuláció a gázigények 15 százalékos csökkenésével készült, amely nem biztos, hogy elérhető, illetve növekvő cseppfolyósított gázvásárlással is számoltak. Hortay szerint ez az energiahiány önmagában várhatóan nem okoz olyan ellátási problémákat, hogy nem lesz gáz: ha nő a kereslet, akkor növekednek az árak, több energiát próbál meg magasabb áron beszerezni Európa, a nagy felhasználók pedig ilyenkor csökkentik vagy felfüggesztik a tevékenységüket a megemelkedett árak miatt.
ha hirtelen ugrik meg a gázigény és nem tudják olyan mértékben kitermelni a tárolókból. Az időjárás tekintetében az EU-nak óriási szerencséje van, hiszen igazán hideg időjárás még nem köszöntött be, ezáltal kevesebb gáz is fogy.
Újabb olajembargó lép életbe februárban
A szakértő szerint az új embargó megnehezíti az Oroszországból származó nyersanyagból készített olajtermékek cseréjét – ez pedig a régiós munkamegosztásokra épülő eddigi rendszereket sodorja veszélybe.
emiatt, akár komolyabb árnövekedésre is számítani lehet. Arra nagyon kell figyelni, hogy ne törjön ki pánik, mert az már ellátási problémákhoz és az árak elszállásához vezethet.
Szankciók: távolodik egymástól az európai politikai elit és a többségi társadalom véleménye
Hortay Olivér szerint változás mérhető a szankciók európai megítélésében. Az európai polgárok azokat a szankciókat nem támogatják, amelyek a jólétüket befolyásolhatja – derül ki a Századvég legfrissebb európai felméréséből. Hortay Olivér szerint az energia- és nyersanyagokra vonatkozó szankciókra jelentős részére ez igaz. Szerinte
Ugyanakkor optimista is: szerinte a politika – ha lassan is, de – fel fogja ismerni az állampolgárok véleményének változását és ha szavakban nem is, de tettekben közeledhetnek a választói elvárásokhoz.
További izgalmas részletekért nézze meg a beszélgetésünkről készült videót a Youtube csatornánkon:
Vagy hallgassa meg podcast formában itt:
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Ami nem hajlik, az törik – régi bölcsesség juthat eszünkbe az amerikai választási eredményeket nézegetve. A visszatérő elnök erős felhatalmazással vághat neki második ciklusának. Az inga visszalendült. Csak ennyi történt?
A diktafonmatiné helyett fókuszáljunk hát azokra az eseményekre, amelyek közeljövőnket, közép-európai mindennapjainkat alakítják majd! Constantinovits Milán írása.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
