Láncreakciót indított el az orosz támadás: azonnal felszálltak a NATO vadászgépei
Az Ukrajnával szomszédos országban azonnal a tettek mezejére léptek.
„A kínaiak is tudják, hogy egyelőre sem katonailag, sem gazdaságilag nem olyan erősek, hogy az Egyesült Államokkal és szövetségi rendszerével szemben egyenrangú félként lépjenek fel” – vélekedik Salát Gergely. Milyen veszélyt jelentenek a kommunista rendszerre az elmúlt hetek tüntetései? Mennyire erős Kína ahhoz, hogy az új világrend szabályait meghatározza? A Kína-kutató válaszol a Mandiner Világrend adásában.
***
Kína még nem elég erős ahhoz, hogy egy nyílt globális versengésben eséllyel vegye fel a küzdelmet az Egyesült Államokkal. Amerika szándéka most tehát az, hogy egy új hidegháborús megosztottságot alakítson ki a világban, hogy a kínaiak ne tudjanak a „surranópályán” úgy növekedni, mint a megelőző évtizedekben – mondja az adásban Salát Gergely. Peking célja éppen ennek ellenkezője: elkerülni egy hidegháborús helyzetet, hogy tovább kereskedhessenek, fejlődhessenek, hiszen a globalizáció legnagyobb nyertese Kína volt.
Az ukrajnai háború gazdaságilag nagy kárt okoz Kínának – ezt kompenzálja, hogy rövidtávon diszkont áron jutnak majd orosz olajhoz és gázhoz. A zéró-covid-politika a másik tényező, ami miatt visszaesett a kínai növekedés, ráadásul a szigorú pekingi intézkedések megsértették a több évtizede életben lévő társadalmi konszenzust, miszerint a politikai szabadságjogok szűkösségért cserébe az állam megteremti az egyéni boldogulás, a jólét feltételeit.
Milyen fenyegetést jelentenek a november vége óta tartó tüntetések a kínai kommunista rendszernek? Milyen erőben van Kína az új világrend kialakításánál?
A műsor vendége: Salát Gergely Kína-szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--