Itthon nem tudnak kormányt buktatni, ezért most Brüsszelből zsarolnak, elzárják a pénzcsapokat – G. Fodor Gábor a Mandinernek

„A korszellem nem kedvez annak a tézisnek, hogy a foci nem politika” – fogalmazott G. Fodor Gábor a Mandiner Reakció legfrissebb adásában. A XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója kifejtette, mindenki látja, mi történik például a katari világbajnokságon. Kitért arra is, hosszú távon nem érdemes jelentőséget tulajdonítani Orbán Viktor nagy visszhangot keltő nagy-magyarországos sáljának. „Ez egy pillanat, ugyanakkor beleilleszkedik abba a képbe, amit rólunk gondolnak ma Európában. A nagy-magyarországos sál kétségtelenül nem segíti a jó kapcsolatunk építését a szomszédos országokkal, akik rezonáltak erre a történetre, politikaként értelmezték. Ez nem szerencsés” – fejtegette a politikai filozófus. Aláhúzta, az északi szomszédunk miniszterelnökével a V4-csúcson közösen „bemutatott” szlovák sál ugyanakkor egyértelműen politika, arról szól, hogy barátok vagyunk, együttműködünk.

A brüsszeli tárgyalásokról és az uniós források visszatartásáról

Az Európai Bizottság és a magyar kormány között az uniós forrásokról szóló tárgyalássorozat kapcsán GFG azt mondta, az nem vita, mert a vitában lehetőségünk van ütköztetni az érveinket, s akár meggyőzni a másik felet az igazunkról. „Ez az erősebb játéka a kiszolgáltatottal.

– mondta. Hozzátette: alkupozícióba kerültünk, ettől még „a játék lényege, hogy nem lehetsz jó kisfiú”. Brüsszel minden olyan elvvel szembemegy, amit hangoztat, ez egy önkényuralmi megoldás a részükről, nincsen esélyük azoknak, akik másként gondolkodnak Európában, beleértve a magyarokat és a lengyeleket – húzta alá.

Szerinte mindez egész Európában rombolja az unióba vetett bizalmat, mindenütt látják, hogy ez egy elit-probléma. Van itt egy elit, ami elszakadt az európai néptől, a szuverenitást megtestesítő nemzeti politikáktól. Ugyanakkor a jobboldali reneszánszról való értekezést is önmegalázó pozíciónak tartja G. Fodor.

„A jogállamiság és a demokrácia valójában üres kifejezések az európai porondon”

A háború következményei miatt kiszolgáltatottak vagyunk, miközben mindegy, mit gondolunk az intellektuális képességeikről meg a morális tartásukról, „ezek erősek”. Vagyis jelen állás szerint az elit stabilizálja a pozícióit, a nagy áttörés elmarad – utalt a balliberális európai mainstream-re az igazgató, aki szerint a jogállamiság és a demokrácia valójában üres kifejezések az európai porondon.

– szúrta oda.

Úgy folytatta: az Orbán-kormány megbuktatásán dolgozó külföldi erők tragédiája, hogy „itthon meg nincsen választék”. A negyedik kétharmad után a Fidesz egyedül van a színpadon, az emberek mögötte állnak, s bár most itt vagyunk a gazdasági válság elején-közepén, a számok mégis azt mutatják, a Fidesz továbbra is stabil, a baloldali pártok pedig semmit nem profitálnak a helyzetből. Még egy véletlenül odahúzott iksz sem jelenik meg náluk – részletezte. G. Fodor szerint egyértelmű, hogy „belülről nem lehet ezt a történetet megbuktatni, most egy olyan kísérletbe fogtak, hogy akkor elzárják a pénzcsapokat, folyamatos zsarolás megy”.

Hangsúlyozta: „Ez nagyon veszélyes játék. Azért mégiscsak megtörtént a Brexit, közben Európa meg van fegyelmezve Amerika által, mit kell gondolni a fontos kérdésekről. (…) Közben újabb szankciós csomag jön, a háború nem állt le, iszonyatos árak vannak, kérdőjelek az energiabiztonság körül – mégis technikai kérdésekkel kell szőröznünk az unióval.”

A baloldal amerikai kampánytámogatásáról

A baloldal külföldi kampánytámogatása kapcsán az elemző arról beszélt, „ez egy bicskanyitogató történet”.

Jogi még nincs, egyelőre csak politikai következményeket látunk, amit „nagyjából úgy tudok elképzelni, hogy a baloldal feje már a víz alatt van, s még nyomjuk lejjebb”. Mindez tovább amortizálja a baloldal politikai moralitását. Tömegtüntetésekre ugyanakkor nem számít G. Fodor, szerinte valójában „csak kiderült, amit tudtunk”.

Kellően nem megvizsgált huszonnégy órája a huszonegyedik századi politikatörténetnek az a nap, amelyen Karácsony Gergely eljutott a „hacsak nem üt el a villamos” típusú kiállástól a Márki-Zay Péter javára történő visszalépésig az előválasztás második fordulójában. „Mi történt azon a napon? Ő maga jutott a rendíthetetlenségtől arra a következtetésre, hogy hátrébb lép? Szerintem amikor a guruló dollárok nyomát keressük, akkor az amerikai és nem tudom milyen nyomásgyakorlás technikáit és eszközeit is fel kellene tárnunk. Karácsony Gergelynek ebben a történetben nem osztottak lapot” – vélte az elemző.

Szerinte az akkori felmérések alapján úgy tűnhetett, a főpolgármesterrel „nem fog sikerülni”, míg Márki-Zay egy „csudabogár karakter”, próbálták úgy eladni, mint egy új típusú politikust, ám amikor elkezdett beszélni, mindenki rájött, „itt van némi probléma”. Tehát első pillantásra nyerő stratégiának tűnhetett az indítása, csak aztán „elkezdett beszélni”. A negyedik Fidesz-kétharmadot nagyrészt Márki-Zay Péternek, s ezek szerint az amerikai tanácsadóknak köszönheti az ország. „Köszönjük, ez így végül is jól sikerült” – jegyezte meg.

Nyitóképen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Fotó: VALERIA MONGELLI / HANS LUCAS / HANS LUCAS VIA AFP