Cseh-Bereményi: Születtem Magyarországon
„Hát őrület, mondta Antoine, ezek mennyit isznak, ezek a vének! A Keleti Pályaudvaron történt, beültek a nagyterembe, egy dizőz énekelt egy emelvényen, 20 centis emelvény lehetett, azon énekelt a dizőz egy réges-régi tangót, akkor jöttek be Désiré meg Antoine, és ehhez az asztalhoz ültek le, ahol ez az öreg részeges ült, a pohárral a kezében, az Antoine azt mondta a Désirének, hogy te, így áthajolt, (most nem tudok rád nézni) így áthajolt, és azt mondta, hogy: - a nemzedéki ellentéteket, öreg, egy kicsit most ki tudnánk élezni, és ugyanezzel a mozdulattal neki lökődött az öregembernek, és azt mondta:- nem erőltetett ez a dolog egy kicsit, hogy még mindig itt iszogatunk? hány éves maga, kétszáz? nem erőltetetett ez? Túlélni mindent? hohohoho - mondta, Antoine az öregembernek - a régi nők, ja, tudom, a háborúk, a frontok - átmentünk sok mindenen, aha, és még iszunk még mindent, tudunk még, azért bemegyünk egy kocsmába meginni még két fél decit, harisnya lent, blúz odafent, régi nők, haha, ismerem a történetet - mondta az öreg, pedig mosolygós kék szemű ember volt, olyan rőt hajú és azt mondta Antoine-nak, hogy - igen, igen uram, ki tudja? látja? látja, maga se tudja pontosan. Azért van az egész, mer ki lát az emberekbe? És azt mondta, hogy én például...
...születtem Magyarországon, 77 éves vagyok,
fejemben összekeveredtek a féldecik s kormányzatok.
Neveltek hazaszeretetre, hittem az Istenben is,
harcoltam két háborúban, túléltem, az istenbe is.
Elhagytam, kérném, vagy 39 asszonyt,
s vagy kétannyi elhagyott.
Tankcsapdákba hugyoztam, ettem lótetemet,
és mégis itt vagyok.
Fejemben egy verkli jár, mely verkli így muzsikál:
Túléltem mindeneket, kormányt és féldeciket,
egy magyar túlélő, címzetes, vitézlő, tönkrement lábain,
de áll önök előtt!
Fiamból idegbeteg lett, nem bírta a váltásokat,
és elnézem az unokámat, látom, hogy gyönge alak,
hogy lesznek ezek túlélők? Valami itt korcsosul.
Kérdezném, hogy száz év múlva ki tud majd itt magyarul?
És ahogy magukat nézem, egyik sem betonkemény,
elszállnak az első szélre! Mi lesz így? - kérdezem én.