Rágalomária

Vári ügynök ,kivénült rezsimluvnya höhöö..

Ha a Magyar Kormány -mondjuk- a csalány ellen hozna törvényt akkor az lenne EU-EP ellenes... ha ugyan azt a törvényt az EU-EP hozná, és a Magyar Törvényhozás meg elfogadnaá... akkor az is "jogellenes lenne"... Bár mit csinál az Orbán kormány, az mindenképpen "jogellenes" lesz az EU-EP számára...

A pedofilokat a buzikkal maga az ÉLET mossa össze-lévén csak a (gyakran elmosódó) használt(!) "évjáratban" különböznek.

Mely okból is támadja gyermekvédelmi törvényünket? Meglehet – sőt valószínű biztos is –, hogy sokan gyerekes, naiv ötletnek tartanák, ha kérdésözönt zúdítanánk az Európai Unió illetékes embereihez, ------------------ 1. Nem mely, hanem hogy oly. A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu rakód me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat. De: De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. ena-ona-ana em-om-am el-(ol?)-al Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid. Ha a latin emó m-vel úgy igenstak rakni van. Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani. Vagyis: emel-omol-amal. 2. Ok? Az ok az ucit, unk, okász, a szokni, szokás. Dolga nem van az Ursacheval, így totál halandzsa. Az ok hangot, totál, dúrgerni. A magyar ide azt mondja, hogy stuma vagy raku: Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti. Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális. Van ugye az indogermán e partikelstuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódta e(itt, id, így, én, egy) és lett az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódta az a, ahogy a és az. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?... Három fokozat van így: e és o és a. Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel. A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is. Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa. Az ősmagyarnak innen három hang volt: 1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund. 2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupom(csupom) a stumát. 3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át. 3.Nem támad, ez a hangot nem rakom, angreifen magyarul az csutni. A csu stumát anat rakja raktán a magyar, a steu stuma: csupa, csupni, csunka, csunkni, csuma, csuhé, csuha, ocsuhé, csuda, ocsúd, csudered, csúnya, csúf, csupor, csubor... flektálva csábu, csába, csámpni, csámpa, csép, csáp. Az Angriff a csutu, és igehént stutni. 4. Gyermek helyett barna. Szülő?Nő?.Gyerek az, nem gyermek. Az etimológiája bizonylosz. Most eredne az indogermán ei-ie stumától is, ahogy jár, vagy gyer. Ettől van a jérce hang is. De így nem ősmagyar. Eredne a ku stumától is, ahogy kureka, germán krek, kerék, kerek hangok is. Az angol child ettől a stumától ered. DE nehezen rakni van, így inkább ona vagy barna, baranava, vagy ona barna, baranava magyarosabb. Na most a bír stuma: Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír más flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva vahn, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír. De most flektálva: Baro, vagy barus, így hímnemű kell hogy váljon, ena baruz, a bírtól. Barana: bír flektálva és ana, a va, indogermán au-s és va függő, neutrum , így lesz ona, vagyis ona barna. A na-ne itt olyan,a hogy a va-vá(A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarinnen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.) Dehát az ana(rekkem, hogy az ana, az e rekkja, az er) is bírja a barnát, de az ana, az anya is bírva vahn, bírja a rekkő, az ina vagy ena, így volna kétszeresen, vagyis barnava, nem flektáltva bírnava. Ena baro, baruz, barus bírja a barnát, de az ana, anya egy barma, barmány, ez itt nőnemű, hisz ja kausatív-presenz-possesív-os az ige,a mányni. őnem: ana, vagy na, ahogy annan hímnem: ena, ne ennan, innen, ina neutrum: ona onnan, Az anya hang így a rekkő névmás volna, germán ana, ettől nazálisan az anya, de az árjának innen is van nazálisan, az rekkja azt, hogy az antsó(an-to-s) vagy a másik,ander. Az anya így egy rekkő névantsótól ered, ahogy ana, hisz a baro, ahé bírja az ana-t a perspektíva. Az atya helyett raktább hang volna az ina, vagy ena, ahogy a német ihn. Így problémás az atya hang, hogy talán át-to? Hisz az árjainnen anya is. Dehát a-s nem duad vanni az atya, stak az e-i-s. A grammatikai nemek így innent erednek, az e bíró, és annak függnek azok ana-k vagy ona-k lesznek, hisz mondjuk a Hippe, magyarlosza kopja függ, hisz szab-ja, a ja a kausatív-presenz és possesív. Így a szül hang helyett is,annak bizonylvész az etimológiája, igen duad vanni az árja sujati, raktább a hébírong, nem hord, hisz az örmény, nem kihord. Az Elter magyarul így béresje, ahogy a gót bérusja, a ja itt kausatív-present-possesív, így nőnemű. A nő az ana, az anya nazálisan, de ez egy barma is, ahé bírong bírdát, vagyis bért, a bér a barna flektáva, de baranava is. 5.Törvény? A törvény az magyarul a törekett, szántott feld: törveanja, törve, ana gabona magajanak innen. Nem van így ez a hang rakni. A libcsi legislatív fájandja magyarul a rakvány, a ra és re stumától, a rak-tól, és au-val, va-val, és ana-val. A rakvány racionális, ez van a magyarnak, az ősmagyarnak. 6.Lehet? A hatalom egy libcsi hang, a libcsi álladnak kuntód, nem bírom, sokkal jobb a du stumától a duad, nem duzzad. Ez egy hang rakta indogermán és árja Weltanschauungtól, ahogy ezt az árja-perzsa tav-taviti is rekkja. Ha az ember kann, úgy azt mondja, hogy duad. Ahogy ha mondjuk Vegita mondja Nappának: most te duadsz.Így duada vagy duadva van, duadni können. Határ? A hat hang nem fingár, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Ez a hang a szak stuma h-s formájától ered, ahogy hull, hal-halad, hánt, had, a germán hadu, indogermán kat. De ettől a hangtól rakódott így a magyarul árt és örökni, vagyis wirken hangok is, és a bullshit hatalom is. A hat igét inkább totál dúrgerni, és helyette a szituknak rakta hangok: árt, örök, duad. A határ itt így bordár volna, ahogy borda is, vagy barázda, az angol border, a bor stumától:germán borda, germán brazda, a barzda, így magyar hang, ahogy a borona, a boronka az igaz steil, a boróka, a borjú, a bárd, a borz, a borzong, a berzeng, a germán borosta,boroma, nem perem, a borni borekni. A Grenze így szakadva, nem szakadék, vagy róva, a ró stumától,vagy boroma, barázda, borona, de ha már róva, úgy lehet róna is, ró-ana, nem ró-va. A lenni, lesz az indogemán le stumától ered, vagy leu, ettől a lomb, lom, lomha, lotyó, lop, lova, a ló, lona, lovana, Lohn... és a laza is, de inkább losz, ahogy lös. A lesz annyi ahogy lösen, loszni, laza, sz akcióssal, ahogy vész. Nem rakom, így inkább magyarosabban duadni, ez így magyar mögen, bő, vagyis be. Így: -duad van, va-ana -duad vesz A veszély helyett raktábban duadna vanni a vészely. De ez bizonylosz, ingatag az é és az e. A vesz-vész az indogermán au stumától ered, ez a va, hosszúval vá vál, az herab, ez rakód l-vel val-vál, és ve-vé, ahogy vesz-vész, vagyis: va-vá, val-vál, ve-vé, vesz-vész. A vésztől eredni duad a West hang, ta múltidővel, de a vesz-től, ta múltidővel mondjuk a latin Vesta, ahogy veszett, de stak veszta. Ettől ered a van is, va és ana, ana presenz forma. Így rakjuk a ve stumától és az indogermán sz-től, hogy veszni az is, hogy ve-sz, vagyis verweilen, ahogy van. De a németnél a West rövid, a wesen hosszú. És: duadbar: Gazdag? az etimológiája bizonylosz, de libcsizmus. A magyarnak rejku van, így a hangokat dúrgeri kell, hogy szegény és gazdag, az etimológiájuk nem rakta. Így: Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír más flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva van, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír. Rakódna így a bír bar-bér flektált formája. Mondjuk Ukrajna béres, van bér, nem bér-losz(lo-le stuma, ahogy lomb, lonó, lova, vagyis ló, lotyó, lom, lomha...), hisz az öreszor bírongja a kádat. A német bar a bér, ahogy barma, így rakódna rakandabéres. De volna az indogermán beu, vagyis bő stumától is, hogy bősz, vagy a du-tól, indogermán teu, hogy duas. 7.Fény? Szín? Ez nem stumanyelv részje, ezek jevevényekhangok. A szín a görög scéné-től ered, ez egy a színnel, ahogy Scheune, és egy a színnel, ahogy Bühne, és így Farbe is, a német scheinen rokonja. A fény is görögös, a görög pheino, feino hang. A két hang így nem a stumnyelv részje, ezekre nem volna rakni, így nem rakjuk. A stumanyelv részje a bol stuma, ettől a hangtól a bolonda(naknév) és a bolda, ahogy germán bleida. Ezeket a hangokat rakni kell, hisz a bolonda és bolda nakneveket is rakni kell, ezek dicső hangok, illumináltak. A bolda az, ha Kirgen fejet nyakról metsz. A Licht hang rakód a bol stumától ja kausatív-presenz-possesívvel: bolja. A Farbe az indogermán au-val, va-vá: bolva. A hang raktább így a villog hlyett, ana volna bolonkni is, ahogy blinken: - bolja - boljat - bolva - bolonda(naknév) - bolond(ige) - bolont (ige) A bolonda hang raktább hang így ahogy a szőke. A bolonda így a blond is, és így azt modjuk: bolonda dühor, vagyis flava bestia. A dühor a düh-doh stumából ered, a Tier, vagy dőre, de duad vanni dühor is. 8.Ötlet?Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) vahn a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis. 9. Rakandmánynak rekk. Tart? Mutat? A tart németizmus, halten, de a tart az indogermán dar stumától ered. A mutat egy jevevényhang, balti-szláv muj-tól, motat. Magyarul a ra és re stumától, a rak flektált formájától mondjuk, hogy rekkni. Ha rekkem a karut, úgy az rekkett rakód, vagyis gerade, így ez a wofür halten is, így racionális. Mondjuk azt: raktának rekkem, nem jónak tartom. Ha a karut rekkem így zeigt, és a nak raktányval(rektion) wofür halten. Ezt a hangot mondjuk a bullshit jelentés helyett is, ana máshol regu. Ha rekk, úgy racionálisan bedeutet. Ez a hang van a segít helyett is, ana jevevényhang, árja-iráni sanknoti, sociti. Ha rekkés van, úgy raktává rakás, egyenesítés, vagyis így támogatunk mást, a rejku így rekk.A rekk-rak egy flektált o-s formája a rokon. Vagyis: rekkni nak rekkni ra rekkné thé De ezt a hangot mondjuk a jevevényhang, vagy libcsi hang, a kutat helyett is, ana etimológiája bizonylosz, van duadnia ku stumától, ahogy kút, germán kút, vagy a szláv kutati. De magyarul a studieren, evaulieren a rekkni hang. Irány? Az irány etimológiája bizonylosz. Dubb stuma is duadni van itt, ahogy az er stuma egy kurka, korcs formája, vagy az uer, ör-ir egy formája, vagy talán az ar stuma, vagyis a ra és re stuma. Ha az irány az arány, úgy volna az ar stumától. Az arány így annyi ahogy nakrekkni, vagyis a-ran-ja, a ra és re ana-val, ranni, vagyis az ősmagyar machen hang. De sokkal inkább rakni van a ra és re stumától, a rak stumától a raktajang. A raku egynek innen Reihe és Weg is, hisz racionális, ahogy mondjuk: a rakta rakuja.Ha valana így racionális, vagyis líneráris, úgy rakta, raktajang. De ha rekkem a karut úgy raktajangot rekkem. Így magyarul a Kompass az a raktajangrekkár. 10.lllet? Az etimológiája bizonylosz, de a leginkább az indogemrán ei-ie stumától eredne az ill stuma, ahogy év, éj, idő, jár. Az ill vígy íll a germán íllan ige, így íllan is. Az ill így azt rekkja, hogy odamegy, odajár. De inkább rejmni: Nyújt? Ezzel a hangval rosszul bánnak. Ez a hang az indogermán ken stumától ered, a germáninnen lesz a k-tól h, és ha leszkad a h úgy ny rakód, ahol a y az kausatív-presenz, indogemrán knei egynek innen. Ezt a hangot stak a hús szakításjára volna mondani, de nem rakta hang, hisz újabb kausatív nem kell, a jt. A nyúl hang így stak az volna, hogy nyúl a bőr, ha metszük le a vadaról. A nyúz-nyút a germán hneit-től ered. 11.Ember? Tuti hogy nem. Ezt a hangot nem igen rakom, de két résztől rakód. Az em: De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. ena-ona-ana em-om-am el-(ol?)-al Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid. Ha a latin emó, , m-vel úgy igenstak rakni van. Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani. Vagyis: emel-omol-amal. És a bír-bér-bar: Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír más flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva vahn, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír. Albánnak innen van mber, de hogy ez itt ina vagy em, nem rakni. 12. Nem hoz, ez itt nem rmnyia, hanem nak-nek.