„Az Orbán Viktor veszprémi beszédében hallható hamis történelmi ámításának egyetlen célja volt: a demokrácia, a szabadság, a népszuverenitás, az állampolgári egyenlőség és az emberi jogok fogalmainak és szempontjainak kizárása a történelemből. Az orbáni értéknihilizmus esszenciája az, hogy önkéntesség és erőszak, alávetettség és egyenjogúság, diktatúra és demokrácia között nincs értékkülönbség.
Magyarország és az Európai Unió együttműködésének napjai meg vannak számlálva – lényegében ezt jelentette be Orbán Viktor a minap Veszprémben. Ehelyett mindenki csak arra figyelt, hogy Hitlert is felsorolta a különböző alapokon Európa egyesítéséről álmodó vezetők között, holott Hitlernek valóban közöttük van a helye. Ebben legfeljebb az lenne az érdekes, hogy az orosz birodalmat, illetve az Európa és az egész világ kommunista egyesítéséről álmodó Szovjetuniót a miniszterelnök kifelejtette a felsorolásból, de egy muszkavezető részéről ez nem meglepő.
Orbán mondandójának az volt a lényege, hogy az Európai Unió két eredendő célját – a békét és a jólétet – nem képes biztosítani, mert „kötésig áll" a háborúban, a gazdasági helyzet egyre rosszabb, s ha az EU nem tudja teljesíteni eredendő küldetését, „akkor mi végre az Európai Unió. Ezt a kérdést írta fel az égre a történelem ura, s ha nem találjuk meg rá a választ, akkor az olyan szép szokások és remek programok napjai, mint az Európa Kulturális Fővárosa is meg vannak számlálva.” Márpedig a válasz megtalálásának esélyét a miniszterelnök reménytelennek ítélheti, mert az olyan politikus, aki a nemzete szuverenitásáért kiáll a »brüsszeli bürokratákkal« szemben, ma »ritka, mint a fehér holló«.”
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán