Az orbáni infláció és az ellenzék

„Nem kérdés, hogy ma az elszabadult infláció az ország legnagyobb gondja. Az, hogy az inflációt háborús meg szankciós inflációnak nevezi, az Orbán-kormány vitathatatlanul egyik legarcátlanabb propagandahúzása. Igaz persze, a nagy háborúk rendszeresen torkollnak hiperinflációba, amikor a hatalmas hadikiadásokat fedezetlen pénzkibocsátással fedezik: ezt élték át az európaiak, köztük a magyarok mindkét világháború után. Nyilván ezért vette elő a Fidesz propagandaapparátusa ezt az állítást, hogy elhitesse az emberekkel: nem a kormány felelős az inflációért. Pedig a közgazdászok régóta mondják: az infláció nem maga jön, az inflációt az állam csinálja, amikor sokkal többet költ, mint amit a bevételei lehetővé tesznek. Magyarország esetében viszont a háború nem lehet az infláció okozója, hiszen a magyar állam nem költ Ukrajna támogatására, az ukrán menekültek átutazása nem jár jelentősebb költséggel, mint mondjuk egy Vodafone- vagy repülőtér-vásárlás.

Igazuk van az ellenzéki politikusoknak, amikor azt állítják, hogy orbáni inflációról van szó, csak sajnos ezt nem magyarázzák el bővebben. Az sem elég, amikor a kormány »elhibázott gazdaságpolitikáját« teszik felelőssé az inflációért, hiszen a pártok nagyon különböző hibákat rónak fel a kormánynak. A független közgazdászok és gazdaságpolitikai újságírók szerencsére elmagyarázzák, hogy mitől »orbáni« az infláció. Az a kérdés, hogy mitől annyival magasabb a magyar inflációs ráta, mint amit más európai országokban mérnek. A háború, a szankciók, az energiaárak emelkedése azokat az országokat is érinti, és ott még sincs 25 százalékos infláció. Mi az, ami Magyarországon nagyon másképpen történt az elmúlt években, mint akár az eurozónában, akár Csehországban, Lengyelországban vagy Romániában?

Az egyik, az orbáni kormányzás – de úgy is mondhatnánk: Orbán-Matolcsy-féle kormányzás, hiszen a 2010-es induláskor még Matolcsy György rúgta be az unortodox gazdaságpolitika motorját, és az Orbán-kormányok mindmáig azt követik, amit ő akkor helyesnek tartott – növekedés-erőltető jellege, képszerű kifejezéssel a gazdaság túlfűtése. Ezt szolgálta a forint folyamatos gyengítése is. A másik, ami a már a 2010-es évek harmadik harmadában felgyorsult infláció hirtelen megugrását okozta 2022-től, az a fogyasztói kereslet egyszeri megnövekedése volt a költségvetésből bőkezűen nyújtott ajándékokkal a választási kampányban. Az ellenzéki politikusok nem szeretnek erre emlékeztetni, hiszen annak idején egyáltalán nem figyelmeztettek ezeknek a lépéseknek a várható inflációs hatására, egyáltalán nem kifogásolták azokat.”

Nyitókép: MTI / Beliczay László