Gondolom, ennek gazdasági következményei is vannak.
Igen. Az eladósodásról már beszéltünk. De gondoljunk csak a vakcinabeszerzések ügyére. Bár az unió képes volt oltóanyaggyártásra, mégis az Egyesült Államokból, horror áron szereztük be a szérumot, máig nem tisztázott körülmények között. De érdemes figyelni azokat a gazdasági történéseket is, amelyek a háború kitörése óta zajlanak. Az újabb eladósodási hullám, az uniós szankciós politika miatt fellépő energiaválság, infláció, alapanyag- és alkatrészhiány, a cégek elvándorlása Amerikába mind azt mutatja, elkezdődött az európai gazdaság haláltusája. Ezzel párhuzamosan zajlik az európai mezőgazdaság kivéreztetése is. Brüsszel olyan életidegen szabályokat akar ráerőltetni az agráriumra, amelyek ellehetetlenítik a termelést. Ezt az ágazatot sem kímélik azok az erők, amelyek Európa bedöntésén, tönkretételén dolgoznak, így a kontinens a teljes kiszolgáltatottság felé halad. Miközben Európa a világ legtermékenyebb vidéke, és övé a legfejlettebb mezőgazdaság, gyakorlatilag nem lesz képes ellátni önmagát élelmiszerrel.
Ennyire zsarolhatóak az uniós döntéshozók?
Ne felejtsük el azt a fontos tényt, hogy a második világháború után Európa nyugati fele is megszállt területté vált. Igaz, az USA adott bizonyos engedményeket, részleges autonómiát az egyes országoknak, hiszen vele szemben ott állt a rivális tömb, a szovjet zóna. A Szovjetunió összeomlásával azonban a helyzet megváltozott. A világ egypólusúvá vált. Az orosz–ukrán háború csak ráirányította a figyelmet arra, hogy az EU katonailag is kiszolgáltatott helyzetben van.”