Valóban van párhuzam az izraeli és a magyar helyzet között, csak nem úgy – elemző a Mandinernek

Magyarországgal vont párhuzamot a jelenlegi izraeli helyzettel kapcsolatos egyik cikkében a The New York Times. A hvg.hu által szemlézett írás szerint az izraeli ellenzéket segített összehozni a miniszterelnök által erőltetett „jogi reform” ellen, hogy szakértők kimutatták: mi történt más országokban, amikor autokraták engedelmességre kényszerítették az igazságszolgáltatást.

Yaniv Roznai, Herzliya város Reichman Egyetemének jogász professzora szerint ebben kulcsszerepe van annak, hogy a hogy

Merthogy a három országban a harmadik hatalmi ág önállóságának megnyesegetése döntő sebet ejtett a jogállamon – tette hozzá. A cikk szerint továbbá Orbán Viktor módosította az alkotmányt, majd a bírák kinevezési rendszerét, hogy a parlamentnek ebbe nagyobb beleszólása legyen. Majd ezek után lejjebb szállították a korhatárt és megváltoztatták a választási törvényt.

Scheppele: Orbán nem a hagyományos módon járt el, ezzel csapott be mindenkit

Az írás idézi Kim Lane Scheppelét, a Princetoni Egyetem professzorát is, aki szerint a magyar miniszterelnök nem a hagyományos módon járt el és ezzel csapott be mindenkit. Ha szabad és tisztességes választásokon jut hatalomra az autokrata, aki azt követően szépen lebontja az alkotmányt, sokan úgy gondolják, hogy ez belefér a demokratikus keretekbe – írta Scheppele.

Elemző: Csupán politikai alapon lehet párhuzamot találni a két eset között

Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője szerint poltikai alapon lehet párhuzamot találni a két ország esete között.

Közös az is, hogy a nemzetközi baloldal elítéli a reformtervet, és külföldről avatkoznak be hamis vádakkal az érintett állam belügyeibe.

„Ugyanakkor tartalmi értelemben vannak különbségek, hiszen Izrael alkotmányos berendezkedése számos ponton eltér a magyartól, például írott alkotmánya sincs az országnak. Ha tehát kifejezetten a reformok tartalma felől közelítjük, akkor összehasonlíthatatlan a két helyzet, mert más környezetben születnek a javaslatok” – mutatott rá Szikra Levente.

Arra, hogy a több ellenzéki politikus és megmondóember is példaértékűnek tartja az izraeli társadalmi reakciót és ugyanilyet sürgetnek hazánkban is, az elemző úgy regált: Magyarországon ritkán fordulnak elő ellenzéki tömegtüntetések, utoljára talán 2018-ban láttunk igazán sok embert a kormány ellen megmozdulni. A hazai ellenzék még mindig nem heverte ki a legutóbbi választási kudarc okozta sokkhatást, sebeit nyalogatja azt követően, hogy társadalmi támogatás híján külföldi elvbarátaik pénzügyi segítségével próbálták sikertelenül megszerezni a hatalmat – fogalmazott.

Téves baloldali állítások

Szikra Levente szerint

Az Alaptörvény világosan rögzíti, hogy a magyar állam működése a hatalmi ágak szétválasztásának elvén alapszik, és a hatáskörök szabályozásánál ez az elválasztás a gyakorlatban is megjelenik – mutat rá az elemző.

Emlékeztet: téves az a baloldali állítás, hogy az igazságszolgáltatásnak minden tekintetben a kormány felett kellene állnia. A bíróság csak azt a jogot alkalmazhatja, amelyet a törvényhozás és – rendeletek formájában – a kormány megalkot. Természetesen van bírósági, illetve alkotmánybírósági kontroll a másik két hatalmi ág tevékenysége felett, de ez nem általános fölérendeltséget jelent, csupán az Alaptörvény és a törvények betartásának ellenőrzését – fejtette ki Szikra Levente, aki cáfolta a cikk más állításait is, így például azt is, hogy Orbán Viktor módosította a bírák kinevezésének rendszerét, és hogy a parlament jelentős beleszólást kapott a bírói kinevezésekbe.

Az Alaptörvény megalkotása során az Országgyűlés bevezetett bizonyos módosításokat, de ezek egyike sem helyezkedik kívül a jogállami normák körén” – hangsúlyozta az elemző.

„A bírói kinevezések pályázati rendszerben történnek, a kinevezést a köztársasági elnök adja át, így sem a kormány, sem az Országgyűlés nem tud beleszólni ebbe” – húzta alá. Hozzátette: az Alkotmánybíróság tagjait, továbbá a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökét valóban az Országgyűlés választja kétharmados többséggel, de ez nem jelent jogállami problémát, hiszen az ilyen fontos személyi döntések meghozatala a legtöbb jogállamban a legfőbb népképviseleti szervhez tartozik. 

 Nyitókép: Anadolu Agency / Anadolu Agency via AFP