Az nem program, hogy a „Nyugathoz tartozunk”

„Láthatólag profi kommunikátorok készítik fel a Momentum csapatát is. Megtanultak a politikusok hatásszünetet tartani, artikulálni, hangsúlyozni. Sőt többségük teljes beszédüket megtanulta kívülről (Donáth Annánál néha előre ugrott a lemezjátszó tűje). De ez a külcsín nem pótolja a tartalmat, és nem leplezi a tartalmatlanságot. Nem lehet a demagógia ellen demagóg módon szónokolni. Nem lehet hangulatkeltéssel, »lélekre hatással« pótolni a programot. Az nem program, hogy a »Nyugathoz tartozunk«. Ez már a rendszerváltáskor sem volt program, csak akkor nem volt olyan tétje és kockázata az ilyen felszínes mondatoknak, mint most.

Az sem program, hogy a »magyar jövőért« kell dolgozni. Sajnos ez a mondat foglalt. Ezt a mondatot Csurka István hozta be (újra) a köztudatba a rendszerváltás után, és aztán a Jobbik élt belőle évekig. Ennek a mondatnak köszönhetjük a magyar szélsőjobb felemelkedését. Értem én, hogy Donáth Anna taktikusan megszólítja a »nemzetieket«. De ez sajnos kontraproduktív, és megintcsak: veszélyes.

Rendkívüli hiátusok voltak a Momentumos seregszemlén. Miközben a »magyar jövő« négyszer hangzott el, egyetlen szó sem esett a magyarországi kisebbségekről, különösen nem a cigányokról. Nyílván egyetlen cigány politikus sem volt sehol. A Magyarország határain kívül élő magyarokról egy, nagyon általános megjegyzés volt – de senki nem pendítette meg, milyen károk történtek az elmúlt másfél évtizedben az úgynevezett »nemzetpolitika« címszava alatt.”

Nyitókép: Mandiner/Trenka Attila