Megdönti-e a következő tabut is a tanárokat kirugdosó kormány?

„Ha axiómának tekintjük – és lássuk be, évekig ez is látszott a legkézenfekvőbb forgatókönyvnek –, hogy a »baloldali« és »kormányellenes« címke skatulyájában megtarthatók a mostani tiltakozások, akkor igen, valóban az a legvalószínűbb, hogy a kormány tényleg hagyhatja a mozgalom építményét további elbocsátásokkal saját magára roskadni, s ezzel egyidejűleg sóval hinti be az állami iskolák jelentős részét, mert az politikai szempontból számára kifizetődőbb.

Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az idei őszi tiltakozások a megelőző évek hasonló megmozdulásaihoz képest több tabut is megdöntöttek. Még mindig az a legvalószínűbb, hogy ez a mozgalom megmarad abban a zárványban, amelyben a Fidesz látni és láttatni szeretné. Azonban azt is látni kell, hogy korábban elképzelhetetlen helyeken jelent meg az ellenállás, és ez ironikus módon éppen az elbocsátások radikalizmusára adott radikális reakció. Ma már teljesen hétköznapinak számít, ha szakképzési centrumok és egyházi iskolák tantestületei fejezik ki szolidaritásukat vagy mennek ki tüntetni közalkalmazott kollégáikért. Korábban fikciónak tűnt, hogy olyan kormánybarát politikai klímával bíró helyeken, mint Zalaegerszeg, Kaposvár vagy Győr ne vegyék fel a munkát, alkossanak ezerfős élőláncokat. Ez még nem jelenti azt, hogy politikai értelemben óriási gátak szakadtak volna át a tilakozások közepette, de mondjuk úgy, sok zsilip kinyílt.

Nem csupán a tüntetéseken hangoztatott üres szlogen az, hogy »nem csak Budapest« harca ez, hanem valóban jócskán átlépett saját korábbi árnyékán az elégedetlenség.

Ha pedig a kormány további zsilipeket nyit meg saját elhatározásából, ki tudja, milyen elképzelhetetlennek tűnő folyamatok indulnak még el.”

Fotó: BM előtti tüntetés (videórészlet)