Ki nyeri meg az energiaháborút?

„Az Egyesült Államok után az Európai Unió is hátat fordított az orosz olajnak. Ugyancsak életbe lépett a 60 dolláros ársapka, és e felett a G7 és az EU tagjai, valamint Ausztrália illetve Kanada cégei semmilyen módon nem működhetnek közre az orosz olaj exportjában sem. Moszkva egy árnyék tanker flotta kialakításával készült a szankciók bevezetésére, a nyugati országok a nyugati tömbön kívüli nagy vásárlókat próbálják szembe fordítani Moszkvával, ezek az országok azonban inkább a saját javukra fordítanák a helyzetet. Rövidesen kiderül, hogy ki kalkulált jól az energia háború kiélezésével.

A Boszporusznál sorban állnak a tankerek, India az elmúlt hónapokban hatszorosára növelte az orosz olaj importját, míg a német külügyminiszter Új-Delhiben éppen azt szeretné elérni, hogy csatlakozzon a nyugati büntető intézkedésekhez. A tengeri szállításra kivetett uniós embargó bevezetése után az EU országai számára az ársapka csupán szimbolikus jelentőséggel bír.  Célja, hogy a Nyugat ezzel a piac számára előnyös manipulálásának rendszerébe lehetőség szerint bevonja az úgynevezett nem nyugati orszgokat. Ez  mechanizmus ugyanis messze nem csupán az árról, hanem általában véve a kereskedelem feltételeinek a nyugati dominancia megőrzését támogató alakításáról szól. Maga a 60 dolláros plafon éppenséggel komfortos az orosz olaj iparnak, hiszen a közelmúltban voltak olyan időszakok, amikor e szint alatti áron kereskedett.

Az intézkedés bevezetésekor az Urals olajjal 72 dolláron kereskedtek, de az önköltségi ár 20-40 dollár között mozog. Bármilyen ársapka bevezetése azonban elfogadhatatlan bármelyik exportőr számára már csak azért is, mert piac szabályait megerőszakolva a vevő feltételrendszerének keretébe kényszeríti a kereskedést, és az EU már jelezte is, hogy az árplafont mindig a tőzsdei szint alatt 5 százalékkal határozná meg. Moszkva tanult abból is, amit a Nyugat a tőzsdei ár lenyomásával a Szovjetunió előtt művelt. Biztos lehet abban, hogy a G7-ek és az EU most is hamar 30 dollár köré szorítaná le az árat.

Ebben a kérdésben is jól elkülönül azonban a világ nyugati és az úgynevezett nem nyugati része.”

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt