„Kevés olyan gyönyörű és felemelő, önostorozó szerelmes verset írtak még a magyarságnak, mint Kertész Ákos Amerikai Népszavában megjelent cikke, amelyben a genetikus (és nem genetikai) alattvalóság miatt korholja népét, mint egy ószövetségi próféta, próbálja felrázni és felébreszteni. Ha nem gondolta volna, hogy a magyar nép ennél jobb, különb, méltóbb, akkor soha nem írt volna ilyen szenvedélyes írásokat, hogy jobbik énjére emlékeztesse.
Mert Kertész Ákos megtalálta a magyarságot lealacsonyító hamis magyar identitást, mint a bajok okozóját, s ez sajnálatosan egybeesik a magyar jobboldaliság »keresztény-nemzeti« ideológiájával. Ezért sem igaz, hogy Kertész Ákos magyargyűlölő rasszista lett volna, aki a magyar faj génjeiben találta volna meg az alattvalói attitűdöt, és minden magyart ezzel azonosított volna, mert ő tudta és hirdette, hogy a szélsőjobboldali hivatásos magyarok ideológiájában van az elnyomás, és a magyar identitásnak az alattvalói jelleggel való azonosítása. A NER éppen ezért nevel alattvalókat.
Azok a nyilasok, hungaristák, fideszesek, orbánisták, közönséges antiszemiták, akik Kertész Ákost magyarellenesnek mondták és gyalázták, soha az életben nem voltak, és nem lesznek olyan jó nagyarok, mint amilyen Kertész Ákos volt. Nyomába nem léphetnek a főállásban magyarok az »öreg pesti zsidónak«, a magyar nyelv, a magyar költészet, a magyar versek szerelmesének, a magyar nyelv egyik legcsodálatosabb művelőjének, a magyarság sorsa miatt aggódó és rágódó olyan hazafinak, amilyen Kertész Ákos volt. Ez ennek a népnek a tragédiája, hogy legkiválóbbjait üldözi el.”
Fotó: MTI Fotó: Tóth István Csaba.