Orbánék nem védik, hanem összeugrasztják a gyerekeket

„1989. november 20-án New Yorkban írták alá a gyermekek jogairól szóló egyezményt, amelyhez Magyarország 1991-ben csatlakozott. Az egyezmény főbb céljai, hogy a világon minden gyermek védelemben részesüljön az elhanyagolással, a bántalmazással, a hátrányos megkülönböztetéssel szemben, valamint, hogy tisztelettel bánjanak velük, és figyelembe vegyék véleményüket az őket érintő kérdésekben.

Az ENSZ ennek alapján alakította ki az úgynevezett 3P-modellt: Protection (védelem); Provision (ellátás, gondozás); Participation (részvétel).

Szépen hangzik… És akkor vessünk egy pillantást a magyar valóságra.

VÉDELEM

Továbbra sem történt érdemi előrelépés a családon belüli erőszak terén. Elszomorító, hogy a családon belüli gyermekbántalmazás milyen gyakran következmény nélkül marad.

Az Orbán-kormány nemhogy védené a gyerekeket a negatív megkülönböztetés ellen, hanem maga is uszító kampányokat indít azzal a céllal, hogy összeugrassza az embereket.

ELLÁTÁS, GONDOZÁS

Magyarországon még ma, a 21. században is százezreket érint a gyermekéhezés és ennél sokkal többet az alultápláltság.

Gyermekek százezrei fagyoskodnak otthonaikban télen, és gyertyafény mellett próbálják megírni a házi feladatokat.

RÉSZVÉTEL

Jelenleg is gyermekek tízezrei követelik, hogy az életükben meghatározó szerepet játszó pedagógusoknak ne éhbérért kelljen dolgozniuk.

A gyerekek egész hada rendszerint és nagy tömegben követelik, hogy történjen jelentős előrelépés a klímavédelem területén – hiszen az ő jövőjük elherdálásáról van szó.

A mind az oktatás, mind a környezet- és klímavédelem területén európai sereghajtónak számító Orbán-kormány teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a véleményüket.

Az Orbán-kormány nagyon is következetes. Egy olyan országban, ahol nap mint nap sárba tiporják a nagykorú állampolgárok alapvető jogait, miért is figyelnének oda a gyermekjogokra?

A Párbeszéd mint zöld párt politikájának a jövő generációk tisztelete és védelme az egyik fő pillére. A zöldgondolkodás egyik lényegi kiindulópontja, hogy a jövő generációknak – benne kiemelten a mostani fiataloknak – legalább olyan jó, de leginkább jobb világot kell örökölniük tőlünk, mint amilyet a mi szüleink nekünk hátrahagytak. Egyértelműen kimondhatjuk: a jövő a fiataloké, de azt is, hogy a jövő vagy zöld, vagy semmilyen!”