Nógrádi György: Ez történt a nagyvilágban – van miért aggódni…

Az USA készül a félidős választásokra. A tét óriási. Megmarad-e mindkét képviselőházban a demokrata kormánypárti többség? Biden egyre kevésbé alkalmas az elnöki feladatok ellátására, de nem csupán visszavonulni nem hajlandó, hanem bejelentette, hogy két év múlva újra szeretne indulni az elnökségért, és reméli, hogy ellenfele ismét Trump lesz, mert őt már egyszer legyőzte. A két párt között kíméletlen harc folyik, ahol mindkét fél mindent felhasznál a másikkal szemben. Így Trump korábbi anyagi ügyeit épp úgy, ahogy Biden fiának anyagi és szexuális ügyeit. A tét már az is, hogy kik lesznek két év múlva a pártok akkori elnökjelöltjei. 

Kik a NATO fő ellenségei?

A NATO két fő ellenségről beszél. Oroszországról és a terrorizmusról. Nem tartja célszerűnek, hogy nevén nevezze az iszlám szélsőséges terrorizmust, és azt sem, hogy az ellenségek között fő helyre tegye Kínát. Kissinger korábbi nézetei Kína és az akkori Szovjetunió egymás elleni kijátszásáról mára feledésbe merültek. 

Mindenesetre az orosz-ukrán háború hatására egyre több NATO tagország teljesíti az előírást, és költ 2 százalékot védelemre a GDP-jéből. 

Október 1-jétől lépett életbe a Lend-Lease, az USA – II. világháború óta először alkalmazott – kölcsönbérleti törvénye, amely megkönnyíti az Egyesült Államok számára a korlátlan fegyverszállítást Ukrajnának. A terv értelmében Ukrajna kérvényeket nyújthat be bizonyos fegyverekre és fegyverrendszerekre vonatkozóan, az USA teljesíti a rendelést, miközben garanciát kap, hogy a fegyvereket a későbbiekben Kijev vagy pótolja, vagy megtéríti az árát. (Természetesen egyik sem fog megtörténni.)  

Mi a helyzet mindeközben Európában?

Európában II. Erzsébet halála ugyanúgy összehozta a világ vezetőit – az orosz elnök kivételével –, mint a néhány nappal későbbi ENSZ Közgyűlés. A számtalan konzultáció ellenére sem oldódott meg az orosz-ukrán háború.

Németországban döcög a hárompárti koalíció. A Szociáldemokrata Párt és a Zöldek két részre szakadtak, a belpolitika, az infláció, a háború, a Covid, az elhibázott brüsszeli szankciós politika minden más kérdést háttérbe szorított. Ugyanez igaz Európa valamennyi államára.

Bulgáriában másfél év alatt a negyedik választást tartották meg, Bosznia-Hercegovinában új szereplők jelentek meg a színpadon, és egyértelművé vált, hogy a lakosságnak elege van a több évtizedes káoszból.

Svédországban győzött a jobboldal. Ott a fő kérdés a bevándorláspolitika volt. A bűnesetek megnövekedése, a no-go zónák tömeges létrejötte, a szexuális bűnesetek térhódítása megfordította az emberek hozzáállását a politikai pártokhoz.

Olaszországban a jobboldal óriási győzelmet aratott. A helyzet, más szinten, hasonló volt a svédországihoz. Most lesz először női miniszterelnöke az országnak. Tény azonban az is, hogy a két kis jobboldali párt elveszítette szavazóinak durván a felét. Az új kormány legfontosabb feladatai közé fog tartozni a migránsáradat feltartóztatása, a biztonság garantálása és a fellépés azzal a brüsszeli politikával szemben, amely nyíltan zsarolta az országot, ezzel akarván befolyásolni a választások végeredményét. 

És hogy áll az orosz-ukrán háború?

Az orosz-ukrán háborúnak naponta újabb fejleményei vannak. Az oroszok a határokon a menekülő állampolgáraiknak adják át a behívókat. 

A választás kapcsán Ukrajna bejelentette, hogy 4 000 embert nyilvántartásba vettek, akik ezeken a területeken aktívan részt vettek a választások előkészítésében. Az ukrán elnök egyben az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kezdeményezte.

A törökök nyíltan bejelentették, hogy figyelembe véve a realitásokat, cserekereskedelmet folytatnak Oroszországgal.

A németek is „háborúban állnak” Putyinnal

Nem lehet pontosan tudni, melyik ország követte el a két orosz gázvezeték, az Északi Áramlatok elleni robbantásokat. Az orosz miniszterelnök helyettese, Novak bejelentette, hogy a vezetékek javíthatóak. 

Németország közölte, hogy május óta megoszt hírszerzési információkat Kijevvel. A berlini egészségügyi miniszter honlapján közzétette, hogy „háborúban állunk Putyinnal”. A kormány –élén a védelmi miniszterrel – elhatárolódott tőle. Ezzel egyidejűleg Németország korszerű föld-levegő rakétarendszert adott át Ukrajnának. E fegyverek negyven kilométerig nagy pontossággal képesek az ellenséges célok megsemmisítésére.

Azt az ukrán igényt, hogy kapják meg a legmodernebb Leopard 2-es harckocsikat, mint eddig mindig, most is elutasították. Az elv az, hogy amíg az USA és Franciaország sem adják át a legmodernebb fegyvereket, addig Németország is így tesz. Gauck volt német államfő kérte, hogy Németország szállítsa le a legmodernebb fegyvereket, de javaslatát elutasították. 

Az ENSZ-ben is forró a helyzet!

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában Oroszország megvétózta az elítélését javasló amerikai-albán tervezetet. A 15 tagú testületből négy tag, India, Kína, Brazília és Togo tartózkodtak. 

Zelenszkij ukrán államfő kijelentette, hogy mostantól csak a Putyin utáni vezetővel hajlandó tárgyalni. Az ukrajnai főrabbi előtt – enyhe barokkos túlzással – kijelentette, hogy jelenleg a Földön két katonaállam van: Izrael és Ukrajna. 

Ukrajna kiutasította az iráni nagykövetet, mivel Teherán katonai drónokat szállít Moszkvának.   

Az ukrán államfő azt is közölte, hogy Oroszország megsemmisíti az ENSZ-t, az utolsó még működő nemzetközi szervezetet. 

Keleten a helyzet érthetetlen…

Nem értem, hogy ha az ukrán elnök szerint az ENSZ az utolsó még működő nemzetközi szervezet, akkor minek akar gőzerővel belépni két másik szervezetbe, az Európai Unióba és a NATO-ba. Az EU-s belépést rövid távon kizártnak tartom, a NATO belépést pedig a tagok mindössze egyharmada támogatta. A katonai szervezet nem vesz fel olyan tagot, amely háborúban áll, és területi vitája van a szomszédjával. 

A lettországi választásokon a korábban első helyen végzett oroszbarát párt még a parlamentbe sem tudott bekerülni. 

(Fotó: MTI/Varga György)