Ezt követően indult az orosz hadsereg megerősítése, majd jött Grúzia megtámadása, a Belorusszia feletti kontroll bebiztosítása. Interjú.
„Ön 1999-ben Koszovóból tudósított, amikor a balkáni rendezésből kihagyott, és emiatt frusztrált oroszok aktivizálták magukat, és egy évtizednyi jelentéktelenség után bevonultak egy zászlóaljjal Pristinába, hogy megelőzzék a földi NATO-erőket. „Az oroszok bejöttek a városba és ezzel visszatértek a világ színpadára” – írta akkori cikke címében, és később is beszélt arról, hogy ez az esemény meghatározó szerepet játszott az egy éven belül elnökké választott Putyin gondolkodásában. Milyen tanulságot vont le ebből Putyin?
Azt, hogy végre lehet hajtani döntő fontosságú tetteket, és ha kellően agresszíven lépsz fel, a nyugati erők nem fognak szembeszállni veled. Hiszen az oroszoknak elég volt kétszáz katona, hogy visszatérhessenek kisebb tényezőként egy olyan térségbe, ahol korábbi komoly befolyásukat elvesztették. Szerintem tehát 1999 volt a fordulópont a nagyhatalmi ambíciók terén, a megelőző tíz évet visszavonulással töltötték, egyre csak gyengültek. A pristinai bevonulás idején Putyin magas rangú elnöki tanácsadó volt, és minden bizonnyal ő volt az egyik orosz tisztviselő, aki arra buzdította Jelcint, hogy muszáj lépniük.
A tanulság az volt, hogy a hosszas visszavonulás után itt az ideje elkezdeni az előrenyomulást.
Ezt követően indult az orosz hadsereg megerősítése, majd jött Grúzia megtámadása, a Belorusszia feletti kontroll bebiztosítása. Láttuk, hogyan próbálja Putyin őrizni vagy visszaszerezni az orosz befolyást a közép-ázsiai országokban és Ukrajnában. Aztán 2014-ben elcsatolták a Krímet, és kirobbantak a harcok Kelet-Ukrajnában, ami visszaigazolta a korábbi tanulságot egy sokkal magasabb szinten: ha előretörünk, az ellenfeleink nem mernek sokat tenni ellenünk. Persze nem maradt el teljesen a reakció: a Krím elcsatolása után szankciókkal sújtották Oroszországot, illetve nagyon korlátozottan elindult Ukrajna támogatása fegyverekkel, az Egyesült Királyság ezt már 2014-ben megkezdte. De ezek távol voltak attól a szinttől, amitől Oroszország azt érezhette volna: nem úszhatja meg ugyanezt még egyszer. Szóval az agresszív, putyini külpolitika kiteljesedése egy hosszú folyamat volt, de meggyőződésem, hogy az egész Koszovóban indult.”
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/pool/Gavriil Grigorov
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
Újabb dróntámadásról számolt be a Gazprom.
A körülmények egyelőre nem teljesen tisztázottak, az ukrán hadsereg néma maradt.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
