Aki „hazafi”, ellenzi, aki „baloldali”, támogatja a globális minimumadót: természetesen mindkét kijelentés alapvetően hazug.
„Úgy tűnik, a globális minimumadó kérdése is belesüpped a magyar politikai közbeszéd bipoláris logikájába. Aki »hazafi«, ellenzi, aki »baloldali«, támogatja a globális minimumadót: természetesen mindkét kijelentés alapvetően hazug. Aki hazafi, nem ellenezheti ab ovo a globális nagyvállalatok bevonását a közterhek viselésébe.
De aki baloldali, nem támogathat olyan globális minimumadó-koncepciót, amely végeredményében egyoldalúan kedvez a centrum országoknak. Az elmúlt évtizedek alighanem legfajsúlyosabb globális politikai kezdeményezését annyira csavarosan tálalták, hogy arról propaganda üzemmódban, »igen-nem« alapon lehetetlenség értelmesen beszélgetni.
A globális minimumadóról szóló jelenlegi terv két alapon nyugszik: egy legalább 15 százalékos minimumadó bevezetésén, illetve olyan rendszer kialakításán, amely –legalábbis az eredeti szándékok szerint – a lehető legigazságosabb módon osztaná el ezt az adót.
Ha például egy német cég Magyarországon 9 százalékos társasági adót fizet a nyeresége után, akkor Németország ettől a cégtől további 6 százaléknyi nyereségadót szedne be a Magyarországon elért eredménye alapján.
Így a nagyvállalatoknak nem érné meg pusztán adózási kedvezmények, vagy alacsony adókulcsok miatt harmadik országokba könyvelniük eredményüket. A másik lényegi elem a nyereség nemzetközi elszámolására vonatkozik: erről a G7 elvi megállapodásában az áll, hogy »a legnagyobb globális vállalatok«, amelyek legalább tízszázalékos nyereségrátával rendelkeznek, az efeletti rész legalább ötödét eladásaik alapján fizessék be.
A szabály lényege az lenne, hogy azok az országok részesedjenek az adóból, amelyekben a cégek a termékeiket, szolgáltatásaikat értékesítik, tehát például a Big Tech cégei ne tudjanak elbújni a helyi hatóságok elől. A Biden-adminisztráció motivációi érthetőek: növelnék a társasági adót az USA-ban, hogy ezzel finanszírozzák az elnök infrastruktúraberuházás-tervét, továbbá az is érdekük, hogy az amerikai cégek ne hagyják el a szövetségi államot más országok kedvéért. Nehéz vitába szállni Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kijelentésével:
Véget kell vetni annak is, hogy a vállalatok tőkejövedelmeket alacsony adózású országokba helyezzék át, és meg kell állítanunk azokat a számviteli trükköket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy elkerüljék a méltányos részesedésük megfizetését.
A Mérce cikkírójának is van részigazsága, amikor a tervezettől azt reméli, hogy megálljt parancsol az adóparadicsomoknak és a lefelé tartó adóversenynek, ezzel elősegítve az alkalmazottakkal való tisztességes bánásmódot is.”
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs
Szerinte a Magyar Péter körüli hype egy tünet, a Momentumnak pedig a végét jelentheti az EP képviselőinek tevékenysége.
Szily László SEM nézte az ÖT-öt, ahogy senki sem nézi, mert Rogán.
Az ügyvéd a szervezők és a tulajdonos helyében is megpróbálkozna a bírói úttal.
Az ügyvéd úgy véli: az ellenzéki pártok 2019-től fogva feladták identitásukat egy O1G-s kakofóniába, így nem kell csodálkozni a most kialakult helyzeten.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
Szóval Czutor Zoltán szerint a hazája nem más, mint egy bűzlő pokol, csak azért, mert nem a neki tetsző kormány van hatalmon.
A teljes Soros hálózat, a baloldali pártegységet óvandó, szerecsenmosdatásba kezdett.
