Az osztrák újságolvasók sokadszorra is megtudhatták: a magyarok egy tekintélyuralomhoz szokott betoji nép.
„Interjút készített a tekintélyes osztrák Die Presse egy bizonyos Lacy Kornitzer nevű magyar műfordítóval, akinek nemrégiben 224 oldalas könyve jelent meg a szintén tekintélyes Suhrkamp kiadónál az állítólagos fasiszta orbáni diktatúráról. Így aztán az osztrák újságolvasók sokadszorra is megtudhatták: a magyarok egy tekintélyuralomhoz szokott betoji nép, gyűlölnek mindent, ami nem magyar, és tombol körükben a rasszizmus. Guy Verhofstadt se mondhatta volna szebben, kincs egy ilyen honfitárs.
Aki esetleg épp kezdené elszégyellni magát, amiért nem rémlik neki, ki is ez a Lacy Kornitzer, a pannon rögvalóság és a magyar néplélek avatott tudora, ne tegye: felebarátunk 1977-ben, húszévesen távozott Berlinbe, és elmondása szerint soha egyetlen pillanatra se fordult meg a fejében, hogy hazatérjen – azóta ott él. Ott él abban a német fővárosban, ahol tavaly 1052 antiszemita megnyilvánulást, azon belül 22 kifejezett támadást regisztráltak hivatalosan – hol egy zsidó közösségi ház ablakát lőtték be fegyverrel, hol egy járókelőt ütöttek-rúgtak addig, míg életveszélyes állapotba nem került, hol »csak« leköpdösésről volt szó; a rendőrök javasolták is egyes áldozatoknak, hogy ne hordjanak nyilvánosan zsidó szimbólumokat.
De Lacynk minderről valószínűleg nem hallott, mert épp a könyvét írta szorgosan arról, hogy az »antiszemita« Magyarországon »a zsidók el akarják felejteni, hogy zsidók«.
Jó, hát művének előszavában szerzőnk ki is fejti, hogy konkrét forrásokra, dokumentumokra ritkán támaszkodik, ehelyett a »döntő forrásanyagát« saját megfigyelései képezik. Megfigyelte onnan Berlinből ő, a Lacy, hogy »a« magyarok ki mindenkit gyűlölnek. A tényellenőrzésre oly kényes Nyugaton pedig isszák szavait – de mi, magyarok vagyunk (úgy ámblokk) »intellektuálisan passzívak«.
Így tájékoztatja Kornitzer úr 18 eurós esszékötetében a világ közvéleményét arról, hogy »a magyar nép gyakorlatilag semmit nem lát az uniós pénzekből, nem részesedik azokból« – de ne bántsuk szegényt, ő kifejezetten ezt figyelte meg, amikor a múltkor egy neuköllni kávézóban a 444-et olvasgatta.”
Nyiókép: Képernyőfotó
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Apropó, látta valaki a „programjukban”, hogy csökkentenék a miniszterelnöki fizetést, ahogy azt megszavaztatták? Francesca Rivafinoli írása.
Ciki lenne Szent István országaként végleg elmaradni mögöttük. Francesca Rivafinoli írása.
A 24 évvel ezelőtt kék háttér előtt fotózkodó M. P. is adócsökkentést ígért, nem rezsiemelést. Francesca Rivafinoli írása.
Kemény, határozott vélemény.
Ha külföldi érdekeket képviselnék, másra se vágynék, mint egy efféle érzelemvezérelt politikai tábor térnyerésére. Francesca Rivafinoli írása.
A hangos magyar író fejben bezzegmáshol él. Tíz éve nyitott határokat követel, mert bécsi, berlini és frankfurti fogadásokon látta, hogy az idegen szép.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
