Egyre valószínűbb, hogy 2024-ben visszatér Donald Trump a Fehér Házba.
„1918-ban Woodrow Wilson demokrata párti kormánya olyan jogszabályt léptett életbe, amely segítségével fel akarták gyorsítani a háború végét. Az új törvény közvetlenül nem érintette a katonaságot, és nem volt a külpolitika egyik eszköze sem. Inkább a hétköznapi amerikai állampolgárokat célozta.
A nem sokkal a kémtörvény után elfogadott lázadástörvény bűncselekménynek minősített „minden olyan álnok, trágár, gúnyos vagy sértő nyelvezet használatát vagy közzétételét, amely az Egyesült Államok kormányát illette”. Vagyis a nézeteltérések csirában történő elfojtása volt az új törvény célja. Az új eszköz rendkívül hatékonynak bizonyult: 1919 és 1920 között összesen 877 embert ítéltek el miatta.
Az elfogadása (és a rövid időn belül visszavonása) óta eltelt évszázadban a lázadástörvényt egy félresikerült jogalkotási folyamat eredményeként aposztrofáltak, egy olyan kínos bakinak, amit jobb elfelejteni. Az elmúlt hetekben egy másik demokrata elnök, aki háborúban ugyan nem áll, de mégis ostrom alatt érzi magát, megidézte a múlt szellemét. A Honvédelmi Minisztérium bejelentette, hogy – vészjósló hangzású névvel – dezinformációs kormányzati testületet hoz létre. Az új testület létrehozását a Fehér Ház sajtótitkára, Jen Psaki így értékelte: „a testület célja, hogy megakadályozza a dezinformáció és a félretájékoztatás országos terjedését különböző közösségekben. Az viszont nem világos, hogy miért ellenezné bárki is eme erőfeszítést.”
Fény derült az igazságra. Ahogy az a napokban egyértelművé vált, a testületet azért hozták létre, hogy törvénytervezetet dolgozzon ki az álhírek és a dezinformáció megtiltására, hogy a gyanútlan állampolgárok laptopjai és telefonjai ne szolgáltassanak platformot a toxikusnak ítélt információ terjedésére. Nem meglepő tehát, hogy sokan az állami cenzúra bevezetésének bújtatott kísérletét látják a testület felállásában.
A testület vezetésére kijelölt személy is bizonyítja a valódi célokat. Nina Jankowicz, a „dezinformáció” kormányzati szakértője nem vetette meg a baloldali dezinformáció terjesztését. 2020-ban például a New York Post Hunter Biden laptopjáról szóló cikkét orosz dezinformációnak, illetve a „Trump-kampány termékének” minősítette. Tavaly októberben pedig az állította, hogy „azon szülői aggodalmakat, amelyet a kritikus fajelmélet iskolai oktatásával kapcsolatosak olyan álproblémák, melyeket a republikánusok és más, fizetett dezinformátorok használnak fel”.
(…)
Lehetséges, hogy a demokratákra nagy pofára esés vár? Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy 2024-ben egy republikánus kerül a Fehér Házba – ez a republikánus minden bizonnyal Donald Trump lesz. (…) Ha Trump ismét nyer, és átveszi az irányítást a dezinformációs kormányzati testület felett, akkor a demokratáknak tényleg lesz miért aggódniuk. És ha ez valóban megtörténik, csakis magukat hibáztathatják majd.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Január végén világszerte mozikba kerül a Melania című film, amely az Egyesült Államok first ladyjének életét mutatja be a beiktatást megelőző húsz napban.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
Áll a bál a fekete kontinensen.
A Fehér Ház kétértelmű nyilatkozatot adott ki ezzel kapcsolatban.
Amerika új Európa politikájában több ponton visszaköszönnek a magyar miniszterelnök meglátásai, ami nem jósol szép jövőt az Unió vezetésének.
Andrij Szibiha ezt nem teszi zsebre.
Ordas hazugságnak nevezte korábban az agrártámogatások megvágásáról szóló brüsszeli terveket.
