Elolvastuk Gyurcsány könyvét, hogy Önnek már ne kelljen!
Krimit írt a volt miniszterelnök, van benne egy Ferenc néven felszentelt homoszexuális, kiugrott, véres kezű pap, és még sok más ínyencség.
Kik reménykedtek abban, hogy ha erős egységet mutatnak, elegendő ahhoz, hogy eltűnjön a DK és a Jobbik (szavazói) közötti elvi különbség?
„»Mindenkinek van igaza.« (Fodor Ákos)
Néhány napig hallgattam, illetve hallgattam a veryokosok és az utóbölcsek, a régészhibakeresők és a tudtukelőrejósok MZP-re irányuló ekézéseit, aztán lassacskán betelt a puttony, már a hátamra csorgott az áztatás leve, és ekkor már kényszert éreztem arra, hogy lebontsam az agyamba tapadt gondolatokat, hogy betűkké tegyem a véleményfoszlányokat. Szívem szerint, ahogy Popper Péter is gyakran tette, kérdeznék, persze, szemtől szemben, de ha már erre nincs mód, hát legyen írott a forma.
Szóval tessék mondani: kik és mely pártok (vezetői) vállalták az egységes ellenzéki szövetkezést? Kik döntöttek úgy, hogy Gyurcsányt hátra tolva-eldugva Dobrev Klára lesz a DK és a férje szócsöve? Kik gondolták azt, hogy ezzel a föl- és kiállással megtarthatják a szavazóikat? Kik reménykedtek abban, hogy ha erős egységet mutatnak, elegendő ahhoz, hogy eltűnjön a DK és a Jobbik (szavazói) közötti elvi különbség? Kik mérték föl azt, hogy Dobrev Klára, bár alkalmassága elvitathatatlan (lett volna), mégsem ő lép a visszahúzódó Karácsony helyébe, éppen a kikezdhető és megosztó férje miatt?
Kik gondolták úgy, hogy ma (tegnap se, holnap se) Magyarországon Gyurcsánnyal akkor lehet csak nyerni, ha az összes fideszes szavazó covidos lesz, és karanténba záródik? Kik döntötték el Karácsony helyett vagy vele együtt, hogy a tisztességében és politikai tisztaságában kikezdhetetlen MZP legyen az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje? És végül kik reménykedtek abban, hogy MZP-vel győztesként hagyhatják el a Fidesz építette csatateret? Csupa költői kérdés, amelyre képtelenség költői válaszokat adni, vagy ha mégis, akkor kétfélét. Az egyik: mindenki, aki a pártja nevében megszólalt. A másik: nem mindegy?”
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor