Legalább húszezer emberben dőlt meg az a mese, amivel a mi pesti agyunk át lett mosva, hogy vidéken sötétség, tudatlanság, agymosás és csalás honol.
„Engem történetesen Zemplénbe, Sárazsadányba vezényelt az algoritmus. Elszántan mentünk oda kolléganőmmel azzal, hogy itt aztán csalás nem lesz, azt garantáljuk. Nos, az ott eltöltött hosszú és fárasztó nap alapján biztosan merem állítani, hogy akkor sem lett volna csalás, ha nem vagyunk ott.
Azóta sok ellenzéki szavazatszámlálóval beszélgettem, és közülük mindenki ugyanezt tapasztalta az ország legkülönbözőbb pontjain. Ez mindnyájunknak óriási élmény volt. Valóban volt jó néhány tökéletesen fogalmatlan, naiv szavazó, talán agymosottak is, de hát ha valaki, aki nem lát jól, azt kérdezi az ő kíséretére kivonult két bizottsági tagtól, hogy melyik a szavazólapon az Orbán Viktor, akkor persze, hogy megmutatjuk neki, hova kell tenni a keresztet a Fideszhez. És amikor azt kérdezte, hová tegyen még egy X-et, azt mondtam neki, köszönjük, néni, ez jó lesz így. Mert erre tettem esküt, az lett volna csalás, ha hagyom, hogy érvénytelenítse a szavazatát.
Lehet, hogy voltak csalások, láncszavazások, fizetett voksok, tömeges átjelentkezések de nagyon kevesen jelentettek ilyesmit, pedig állítom, hogy észrevettük volna, nagyon figyeltünk. Ez a választás nem ezen múlt, kicsit sem. Felemelő volt látni, mennyire jól tudtunk kooperálni a szavazatszámláló bizottsággal, a fideszes küldöttekkel is. Legalább húszezer emberben dőlt meg az a mese, amivel a mi pesti agyunk át lett mosva, hogy vidéken sötétség, tudatlanság, agymosás és csalás honol. A Fidesz valóban tarolt vidéken, de nem emiatt, hanem amiatt, mert sokkal jobb volt, mint az ellenzék. És ugyanezért még Budapesten is sikerült sokkal szorosabbá tennie a meccset, mint az pár héttel a választás előtt várható volt. Hogy Budapest miért maradhatott még így is ellenzéki, az már egy teljesen másik mese, arról majd máskor.
A magam részéről nem szerettem meg a Fideszt, nem bocsátottam meg az égbekiáltó disznóságait, viszont megszerettem és sok mindenben megértettem azt a vidéki világot, amely nagy többséggel a Fideszre szavazott. És szó sincs arról, hogy vidéken csak a Fidesz médiája látszik. Sárazsadányban volt nagyjából 25-30%-nyi ellenzéki szavazó, és az ország más falvaiban is nagyjából ilyesmit tapasztaltak az ellenzéki szavazatszámlálók. Ennyinek már látszania kell egy faluban. Csak nem tudtak a többiek számára meggyőzőek lenni, akármennyire is fel vannak háborodva a Fidesz aljasságain. Mert ezen a meccsen az ellenzék még kevésbé játszott meggyőzően.
Akkor hát felesleges volt pénzt, időt, fáradságot áldoznunk arra, hogy ellenzéki szavazatszámlálók legyünk? Nem így érzem.
Életre szóló élmény volt, és alapjában változtatta meg azt, ahogyan én Pestről látom a világot – és talán mi is változtattunk egy kicsit az ő előítéleteiken a pestiekkel szemben.”
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
Mennyire felkészült Európa a válságokra? Karácsony Ádámmal az uniós készletezési stratégiáról, Brüsszel háborús hangulatáról és a Régiók Bizottságában elfogadott jelentéséről beszélgettünk.
Mint ahogy a Karmelita Kolostor, az egész Budai Vár, ingatlanokkal és ingóságokkal, épületekkel és festményekkel, nem a kormányé, nem Orbán Viktoré (voltak), hanem a magyar államé.
A Fidesz alapítója a választási vereség okairól, a Tisza térnyeréséről, valamint a jobboldal megújulásról is véleményt mondott.
A Nolimpia mozgalommal ismertté vált balliberális párt egyetlen képviselője sem kapott eddig szerepet a Tisza-kormányban.
Tölgyessy Péter a Partizán vendége volt, ahol elmondta, hogy Magyar Péter „internetes politikus”, aki nem érti a mélyebb összefüggéseket, valódi kormányzás helyett csupán „kívánságlistákat” hagy jóvá, saját minisztereit pedig egyszerű „melósokként” kezeli.
Egy magyar űrhajósnak nem szabad pártpolitizálnia, amíg ebben a minőségében tevékenykedik.
Az elmúlt napok kristálytisztán bizonyították azt, hogy a függetlenobjektivitás öndefiníciója mennyire képmutató hozzáállás volt.
Minderről és a generációs szegénység évtizedek óta sikertelen felszámolásáról is szó esett az Apor Vilmos Katolikus Főiskola által rendezett konferencián. Setényi Jánost, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetőjét kérdeztük az elhangzottak kapcsán.
