Putyin csak az erő szavát érti meg, nincs alternatívája Ukrajna felfegyverzésének.
„Az egyházi nyelvben nagyhét utolsó három napját, nagycsütörtököt, nagypénteket és nagyszombatot, hozzászámítva a húsvéti vigiliát, szent háromnapnak nevezik. A hívők mindegyik napon húsvét misztériumát ünneplik, más-más oldalról megközelítve.
Az ünnepi időszak csúcspontja Krisztus feltámadása: Isten Fia megváltotta az embert a bűntől. Az egyik legmegrendítőbb mozzanata az ünnepkörnek mégis az, amikor Krisztus a keresztfán, mielőtt kileheli lelkét, ezt kérdezi: »Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?«
Ha nem úgy alakulnak a dolgaink, ahogy reméltük, sokszor tesszük fel a kérdést: »hol voltál, Uram?« A tragédiákkor és a háborúkban is ugyanerre keressük a választ. A katolikus egyház tanítása szerint az embernek szabad akarata van, nincs eleve elrendelés. Ezért vannak rosszak és jók, amint ezt a környezetünkben is megtapasztaljuk. Az Ukrajna elleni agresszió kapcsán is értelmetlen feltenni a kérdést, Vlagyimir Putyint miért döntött a pusztítás mellett.
A mostani húsvéti liturgiát beárnyékolta a háború. Ahogy újabb és újabb napok telnek el rombolással, öldökléssel, úgy válik egyre visszafordíthatatlanabbá a konfliktus. S itt nemcsak a fegyverek pusztításáról beszélünk, hanem arról, hogy az ukránok lelkén olyan sebet ejtett az orosz agresszió, amit jó esetben is csak generációk múltán lehet begyógyítani.
A római Colosseumnál tartott nagypénteki keresztút 13. stációjánál, amikor Krisztus testét leveszik a keresztről, egy ukrán és egy orosz nő, Irina és Albina együtt vitték a feszületet. »A halállal szemben a csend hangosabb a szavaknál. Imádkozzunk mindannyian a világ békéjéért« – hangzott az elmélkedés. A Szentszék az utolsó pillanatban változtatta meg a stációnál elhangzó szöveget, amelyben eredetileg ez a mondat is elhangzott volna: »Taníts minket békét kötni, testvérnek lenni, újjáépíteni azt, amit a bombák elpusztítottak«.
Az ukrán vezetés szerint, amikor rakéták hullanak az országra, emberek életét oltják ki, nem lehet testvérnek nevezni a két népet. Az ukrán televíziók bojkottálták is a keresztút közvetítését. Pedig valóban megrendítő jelenet volt, amint Irina és Albina csendben vitték a keresztet, drámai módon érzékeltetve a kereszthalál és az ukrán nép szenvedésének analógiáját.
Az idei húsvét főleg a szenvedésről szólt, s egyelőre nem látjuk a tragédia végét. Putyin csak az erő szavát érti meg, nincs alternatívája Ukrajna felfegyverzésének, nem lehet magára hagyni a függetlenségéért harcoló népet.
»Sok író megidézte már a csillagok által megvilágított éjszaka szépségét, de most a halál nyomai barázdálják a háború éjszakáit« – mutatott rá a nagyszombati szertartáson a pápa, aki ukrán nyelven hirdette Krisztus feltámadását, az ukrajnai Melitopol polgármestere, Ivan Fedorov jelenlétében, aki hat napig volt orosz fogságban.
Fordulhat-e jobbra a világ? Van-e kiút, létezik-e bármiféle jövőkép? – kérdezgetjük. »Még a legnagyobb sötétségben is felragyog a hajnalcsillag« – mondta a pápa. A legkilátástalanabb helyzetben sem szabad feladni a reményt. Ez a feltámadás üzenete.”
Nyitókép: EyePress News / EyePress via AFP
Az orosz parlament szerint teljességgel elfogadhatatlan minden olyan amerikai vagy európai békejavaslat, amely nem Ukrajna teljes megadásával ér véget.
Ursula von der Leyen szerint az amerikai keretrendszer hosszú távon kiszolgáltatná Ukrajnát Oroszországnak.
Hírszerzés másképp – működhet, de kérdés, mikor és mennyiért.
Az ukránok ismét divatba hozták az aranybudit. A legújabb epizódban Zelenszkij és baráti társaságának korrupciós botrányát vizsgálja meg Kohán Mátyás.
Soha jobb hetet nem kívánhat a Fidesz magának.
Vasárnap német, francia, brit, európai uniós, amerikai és ukrán tisztviselők találkoznak Genfben, hogy megvitassák a tervet.
Az orosz parlament szerint teljességgel elfogadhatatlan minden olyan amerikai vagy európai békejavaslat, amely nem Ukrajna teljes megadásával ér véget.
Az X új, helymeghatározó alapú funkciójának köszönhetően leleplezhetők egyes, a követőiket félrevezető fiókok.
