Szexuális forradalom: jobbra át!

„A baloldal ért a kisajátításhoz, főleg, ami a szociálisan érzékeny témákat illeti. Tény, hogy a gyermekvédelem vagy a hátrányos helyzetűek segítése termőföld az utópisztikus szélsőbaloldali gondolatok számára, ahogy az sem véletlen, hogy ezek a gondolatok miért nem tudtak soha a gyakorlat, a cselekvés szintjén eredményt elérni. 

Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő kívülről-belülről ismeri a magyar gyermekvédelem sötét foltjait, épp ezért pontosan tudja azt is, mi számít jogos kritikának és mi szélsőbalos légvárak építésének az osztály adta nehézségek reformjáról. Persze fel kell tölteni a WMN hasábjait az ilyen szélsőségesen egyoldalú tartalmakkal, a pozitív példákról mégsem lehet írni egy feminista propagandaoldalra, ahogy arról sem, milyen veszélyt jelent az, hogy a gyermekvédelmi és egyéb »civil” szervezetek valahogy egytől-egyig részei annak a pontösszekötős játéknak, amik valamiféle hálózatot mutatnak kirajzolódni.

Külső szemmel biztosan nagyon hiteles az aggódó, elhivatott szakember kétségbeesése arról, hogy a magyar gyermekvédelem egy rozoga, putris viskó, ami bármelyik pillanatban összedőlhet egy jobboldali gondolat fuvallatára, de aki kicsit is jártas a területen, talán érzi, hogy ez a kétségbeesés meglehetősen elfogult és nem hajlandó foglalkozni azzal az igazságtalan, éppen ezért kíméletlen valósággal, mely szerint Harlem is volt mindig, Gyöngyöspata is lesz

»Az ország hátrányos helyzetű, leszakadó régiójában élők nem jutnak hozzá a megfelelő egészségügyi, szociális ellátáshoz?« »A szegény gyerekek már születéskor hátrányos helyzetbe kerülnek?« »Nagyok az egyenlőtlenségek a szegények és a gazdagok között?« Ez sajnos pontosan így van és bár minden kormányzatnak természetesen törekednie kell arra, hogy ezeket az egyenlőtlenségeket mérsékelje, ahogy bőven szükség van még támogatásra és fejlesztésre a szociális szférában is, de zéró pont soha nem volt és nem is lesz. Ez ugyanis nem a »magyar gyermekvédelem helyzete« vagy a »magyar valóság«, hanem egész egyszerűen ez a való világ. Aki gyermekvédelemben dolgozik, az nap mint nap szembenéz ezzel, a világ egy szeletével, de ez a szelet a világon bárhol ilyen borzalmas és nem lehet megváltoztatni.

A »Szüntessük meg a borzalmas szegénységet, legyen egyenlőség, világbéke!« ideológia épp elégszer bukott már meg és ezt a követői is tudják. Ahányszor szembesülnek ezzel, a legkézenfekvőbb megküzdési formához nyúlnak, ez pedig a gúny. Most épp kigúnyolták a kérdést, hogy meg kell-e védeni a gyerekeket az agresszív szexuális propagandától és miután kinevették magukat a »nemváltó óvodásokon«, folytatódik az ismert játszma: áldozati pozíciót felvenni, társadalmi igazságtalanságokat kihangosítani, érzékenyítést feltekerni!”

Nyitókép: Facebook