A magyar választás és az új világrend

„Április 3-án kerül sor a magyar demokrácia történetének kilencedik országgyűlési választására, és ezzel egyidejűleg a nyolcadik országos népszavazásra. Ez a választás sok szempontból nagyon más lesz, mint a korábbiak. A választások eredménye nemcsak Magyarország jövője szempontjából lesz meghatározó, hanem abból a szempontból is, hogy az Európai Unió helyzete hogyan alakul a következő években. Kihatással lesz a vasárnapi szavazás az amerikai elnök által meghirdetett »új világrend« alakulására is.

Az országgyűlési választásokon a szavazópolgárok eldöntik a 199 képviselői mandátum sorsát. Mégpedig úgy, hogy minden választó két szavazatot adhat le, az egyik szavazat a pártlistákra történik, a másik az egyéni képviselőjelöltekre. A választás eredményét döntő mértékben a 106 egyéni választókörzet eredményei határozzák meg, mivel ezekben a körzetekben a nyertes mindent visz, akár csak egy-két szavazattöbbség esetén is. Az egyéni körzetek léte eredményezi azt, hogy választási rendszerünk nem arányos, hanem a győztesnek kedvez. A választás megnyeréséhez legalább 100 képviselői helyet kell nyernie a győztesnek az egyéni mandátumokból és a pártlistáról együtt. Legalább 132 mandátum megszerzése esetén a győztesnek kétharmados többsége lesz. (Ehhez az elmúlt három választáson elég volt 48–52 százalékos listás eredményt elérnie a Fidesznek.)

MIBEN MÁS EZ A VÁLASZTÁS, MINT A KORÁBBIAK?

Az előző három választás kudarcai után az ellenzék felismerte azt, amit a Fidesz már jóval korábban, hogy a választási rendszer következtében csak egy listán indulva van esélye választást nyerni úgy, ha az egyéni képviselői körzetekben a Fidesz jelöltjével szemben mindenhol csak egy ellenzéki jelölt indul. Az ellenzék választási esélyeit kétségkívül javította, hogy az egyéni képviselőjelölti helyeket 2021 őszén előválasztás keretében osztották el, ez lehetővé tette, hogy az előválasztási kampányon keresztül sok választót megszólítsanak, és stabilizálják bázisukat, ezzel mintegy 1,5-1,7 milliós stabil választói tömeget tudnak maguk mögött.

Ugyanakkor az ellenzék esélyeit több tényező is rontja. Az egyik ilyen, hogy végül nem sikerült a küzdelmet teljesen kétszereplőssé tenni, a Fidesz és az ellenzék jelöltjei mellett minden választási körzetben lesznek további jelöltek is, akik azoknak a szavazatait fogják összegyűjteni, akik elmennek választani, és nem akarnak a kormánypártokra szavazni, de az ellenzék teljesítményével is elégedetlenek. A Mi Hazánk (MH) a Jobbik irányváltását nem követő radikális jobboldali szavazókat szólítja meg, a Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) és a Megoldás Mozgalom (MM) a Fidesszel és a baloldallal szemben is ellenérzéseket tápláló liberális, zöld- és progresszív szavazókat, a Normális Élet Pártja (NÉP) pedig az oltásellenes választók szavazataira pályázik. Ezek a pártok sok helyen tudtak egyéni jelölteket állítani, és ugyan a választási sikerük nagy meglepetés lenne, de az ellenzéki és kormánypárti jelöltek küzdelmét alapvetően tudják befolyásolni.

A kisebb pártok közül leginkább a Mi Hazánknak van esélye az öt szá­zalékos választási küszöböt átlépni, mivel ők elég intenzív kampányt folytatnak, és sok egyéni körzetben sikerült jelöltet állítaniuk, ugyanakkor azzal, hogy a Gődény-féle Normális Élet Pártja is el tudott indulni, az oltásellenes szavazók egy részét – akiknek szavazatára a Mi Hazánk is számított –, elvesztették a jobboldali radikálisok.

A választások előtt néhány nappal annak van legnagyobb esélye, hogy csak a két nagy tömb fog bejutni a következő országgyűlésbe, de nem kizárható egy olyan forgatókönyv sem, hogy sem a Fidesz, sem az ellenzék nem tudja megszerezni a kormányzáshoz szükséges többséget, és a meglepetésre bejutó harmadik párttól függ majd, hogy ki alakíthat kormányt.”

Nyitóképen egy férfi leadja levélszavazatát a csíkszeredai főkonzulátusán. Fotó: MTI/Veres Nándor