A mértékletesség erényét az orvosoknak is fontos lenne gyakorolniuk.
„Több egészségügyi intézményből hallottam igaznak tűnő történeteket arról, hogy a hálapénz betiltása miatt - a jelentősen megemelt orvosi bérek ellenére – sok orvos, (főként sebész, nőgyógyász) hagyja el az állami egészségügyet vagy próbálja betegeit ilyen-olyan indokkal áttessékelni magánpraxisába.
Meséltek olyan sebészről, aki már csak daganatos beteget operál az állami rendszerben, a többieket borsos áron gyógyítja, vizsgálja ki az állami kórházhoz közeli magánklinikába terelve át őket. »A rendelőmben meg tudom csinálni már a jövő héten, ott kényelmesebb is, egyébként várni kéne« – ha valaki nem hiszi, járjon utána…
A beteg persze kiszolgáltatottan kapaszkodik a fehér köpenybe, és engedelmesen teszi, amit tanácsolnak neki, mert szabadulni akar fájdalmától, félelmétől.
A gyógyulni vágyó ember így – hiába a hálapénz tiltása – újra fizet. Most már ugyan nem borítékban, zsebbe dugva, de sokszor még most sem számla ellenében. (Tényleg, miért hiányoznak az online kasszák a sokszor nagy pénzforgalmat bonyolító rendelőkből?)
Mindebből arra következtethetünk, hogy az adózatlan, korábban borítékokban, fiókokban gyűjtött bankók az immár tisztes, szép fizetésnél is jóval többet adtak ki - legalábbis az orvoslás bizonyos területein. (És persze tisztelet minden nagyszerű kivételnek!)
Az állami kórházak így előállt orvoshiányára jó volna valamiféle megnyugtató szabályozás – tudván közben azt, hogy esetükben egy tanár vagy egyetemi oktató számára elérhetetlenül magas bérekről beszélünk, amiért az orvosok egy része, most úgy tűnik, le sem kíván hajolni.
Egyetérthetünk abban, hogy a gyógyításra felesküdötteket meg kell becsülni, az is teljesen rendben van, hogy ha valaki a munkája mellett a magánszektorban is gyógyít, éljen extra jól. Komoly dolog, nagy felelősség az orvosi munka, tisztelet jár érte.
Ugyanakkor morálisan elfogadhatatlan, hogy a magyar adófizetők nem kevés pénzén képzett orvosok egy része a tisztes fizetés ellenére az állami szektorban végzett munkának most hátat fordít vagy fékezett habzással végzi azt és a betegeket módszeresen, sok esetben indokolatlanul tolja át a fizetős ellátásba.
Az orvosok a társadalom megbecsült tagjai, hivatásuk gyakorlásának mikéntje az ország egésze számára erkölcsi minta.
A mértékletesség erényét nekik is fontos lenne gyakorolniuk. Mondjuk azzal a felismeréssel, hogy a sok lehet elég.”
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Magyar Péterék terve felszámolná a társadalombiztosítást: sürgősségi ellátás járna mindenkinek, a gyógyulás viszont csak annak, aki meg tudja fizetni.
A magyar kormány minden olyan fejlesztést végre fog hajtani, amely a magyar egészségügyet, az egészségügyben dolgozókat és a betegeket szolgálja – jelentette ki Takács Péter.
A miniszterelnök nem rejtette véka alá a véleményét: szerinte a Tisza Párt egészségügyi terve egyenes út a katasztrófához.
Az elfogadott hadikölcsönt – amiből hazánk kimaradt – Ukrajna nem fogja tudni visszafizetni – figyelmeztetett a kormányfő
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
