Eredményes válságkezeléstől a fenntartható felzárkózásig

„A jobb magyar teljesítmény 2020-ban főként a fogyasztásból, 2021-ben azonban már a beruházásból és az exportból eredt. Az eltérő gazdasági teljesítmény nem a költségvetési beavatkozásokból származott, mert a két országban a költségvetésből végzett élénkítés közel azonos volt. A kamatfizetéstől megtisztított, tehát elsődleges egyenleg változása (fiskális stimulus) 2020-ban érdemben nem tért el a két gazdaságban, csak 2021-ben volt némi különbség a két költségvetés keresleti hatása között Csehország javára.

A munkaerőpiacon sincs számottevő különbség, mert mindkét gazdaságban gyorsan visszaállt a teljes foglalkoztatás közeli állapot. Ez a hasonlóság a lakáspiacra is érvényes.

A hitelpiacon láthatjuk a legnagyobb különbséget, mert a hitel-alapú magyar válságkezelésben lényegesen magasabb volt a hitelkiáramlás, mint a cseh válságkezelés esetében. Mindkét országban bevezettek új garanciaprogramokat, de nálunk ezeken túl igen jelentős kormányzati és jegybanki hitelprogramokat is meghirdettek. Nálunk 2020-2021-ben összesen a lakossági hitelállomány közel 30 százalékkal, a vállalati hitelek 20 százalékkal nőttek szemben a cseh lakossági hitelek 17 százalékos és a vállalati hitelek 8 százalékos bővülésével.

A lakossági és vállalati hitelek bővülésénél látott jelentős magyar előny mögött a jegybankok eltérő működése áll. Az MNB saját mérlegének növelése révén lényegesen több forrással támogatta a magyar gazdaságot, mint a cseh jegybank. A magyar jegybank mintegy 23 százalékkal, míg a cseh jegybank csak 3,6 százalékkal növelte a GDP-arányos mérlegfőösszegét a válság alatt és a helyreállítás során.

Összességében elmondható, hogy a jelentősen gyorsabb magyar helyreállítás mögött elsősorban a dinamikusabb hitelezési folyamatokat és az MNB aktívabb, ráadásul jól célzott válságkezelését találjuk. A reálbérek alakulásában mutatkozó magyar előny is részben a hitelezéssel és a hitelmoratóriummal függ össze.

Ahogy a 2010-2019 közötti sikeres évtized jó alapot teremtett a 2020-2021-es eredményes válságkezeléshez, úgy építhetünk majd a jelenlegi sikerekre, amikor elindulunk a fenntartható felzárkózás felé. Ehhez először meg kell törni az infláció erős ütemét és helyre kell állítani pénzügyeink egyensúlyát.”