Márki-Zay Péter megalapozatlan, ellentmondásos kijelentéseket tett a rezsicsökkentésről

„Tegnap MZP megtartotta idei első heti bejelentkezését, amiben újra beszélt a rezsicsökkentésről. Az alábbiakban leírom, hogy állításaival milyen problémák vannak.

MZP: »Soha nem mondtam olyat, hogy eltörölném a rezsicsökkentést«. Amellett, hogy MZP a korábbi nyilatkozataiban »ostobaságnak«, »átverésnek« és »fenntarthatatlannak« minősítette a rezsicsökkentést, szinte minden megszólalásában kritizálta a hatóságilag rögzített árakat és helyettük a piaci árak érvényesítése mellett érvelt (érthető módon, hiszen MZP saját bevallása szerint gazdasági kérdésekben liberális). A rezsicsökkentési program lényege a hatóságilag rögzített, kiszámíthatató árszabás. A piaci árak visszavezetése a rezsicsökkentési program eltörlését eredményezné, tehát – bár MZP nem mondta ki szó szerint, hogy eltörölné a rezsicsökkentést – a nyilatkozatai valójában ezt jelentik. Ezen túl MZP többízben kritizálta az alacsony rezsidíjakat is, például úgy fogalmazott, hogy »érezni kell a magas energiaárakat«, vagy, hogy »igenis, az árakon keresztül ösztönözzük [az embereket] az energiatakarékosságra« – így a rögzített tarifák mellett az is erősen kérdéses, hogy hatalomra kerülése esetén MZP mennyiben küzdene tovább az alacsony háztartási díjak fenntartásáért.

MZP: »azok a cégek, akik gazdagodtak a rezsicsökkentés befagyasztott árán akkor, amikor az magasabb volt az európai és világpiaci áraknál, most nem fizetik a veszteségeket akkor, amikor a világpiaci árak elszálltak.« Amikor a világpiaci árak alacsonyabbak a hatóságilag rögzített árnál, a lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatók tartalékot képeznek (ez az úgynevezett szabályozási számlamechanizmus).  Amikor pedig a világpiaci árak meghaladják a hatósági árat, az egyetemes szolgáltatók ezekből az elkülönített szabályozási számlákból pótolják a különbözetet. Ezek a tartalékok teszik lehetővé, hogy az elmúlt évben többszörösére emelkedett energiaárak ne jelenjenek meg a háztartások rezsiszámláiban. A szabályozási számlák egyenlegét az egyetemes szolgáltatók számvitelileg is elkülönítve kezelik, így az nem járul hozzá ezeknek a társaságoknak az eredményéhez.

MZP: »Soha nem mondtam olyat, hogy [az emberek] kevesebbet fürödjenek, vagy kisebb autót használjanak«. MZP úgy fogalmazott, hogy »lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni«.  Azt, hogy ezt a fürdés, mosás, vagy egyéb tevékenység visszafogásával gondolta megvalósítani, valóban nem közölte, azonban az üzenet világos. A benzinár-plafon bevezetésekor pedig MZP így fogalmazott: »azt gondolom, nem ez a megoldás. Az Egyesült Államokban azt láttam, hogy amikor felment a kétszeresére a benzin ára, az okos amerikaiak nagy autók helyett kisebbet vagy hibridet vettek, és nem egyesével, hanem akár hárman mentek együtt munkába.« Itt is hasonlóról van szó, mint az első pontban; bár az állítások nem szó szerint hangzottak el, MZP üzenete egyértelmű: az államnak nincs teendője a magas árakkal, azokhoz a polgároknak alkalmazkodniuk kell.

MZP: »nagyobb rezsicsökkentést tudunk elérni... Hódmezővásárhelyen megújuló energiaforrásokkal, energiatakarékossággal... 77 százalékot is lehet spórolni a rezsin és ráadásul az EU több ezer milliárd forintot ad erre a célra.« A hivatkozott hódmezővásárhelyi beruházás egy idősotthon energetikai korszerűsítése, amihez az önkormányzat – 80 millió forint önrésze mellé – 600 millió forint támogatást kapott. Nem teljesen világos, hogy az idősek otthonán elért hatékonyságnövekedés hogyan terjeszthető ki egész Magyarországra. Az energiahatékonyság növelésére elérhető EU forrásokat hazánk évek óta maradéktalanul felhasználja, ezt mutatja az is, hogy a hódmezővásárhelyi projekt megvalósulhatott. Amire ezeken felül MZP többletforrásként utalhat, az a Helyreállítási Alap, ahol a magyar terv még nem került elfogadásra. Csakhogy a terv energiahatékonysági lábát a kormány (az elfogadás késése miatt állami előfinanszírozásban) már elkezdte megvalósítani; a napelemes és fűtéskorszerűsítési lakossági pályázat első ütemének eredményhirdetésére a következő hetekben kerül majd sor. Az MZP által következetesen »valódi/okos/fenntartható rezsicsökkentésnek« nevezett intézkedést tehát a kormány már megvalósította. Ez azt is bizonyítja, hogy – ellentétben MZP narratívájával – az energiahatékonyság növelő programok és az alacsony lakossági rezsidíjak nem állnak szemben egymással.

MZP: »Litvánia 120 ezer háztartást újított fel például egy ilyen program keretében«. Magyarország korábbi energiahatékonysági programja (az Otthon Melege Program) 310 ezer családnak nyújtott támogatást és ezen felül a jelenleg futó Otthonfelújítási Támogatás, valamint a napelemes és fűtéskorszerűsítési program további háztartások tízezreinek kínál segítséget. MZP nem először hozza fel a litván energiapolitikát követendő példaként, ami azért különösen abszurd, mert: az Unióban – Bulgária után – a litván háztartások küzdenek legnagyobb arányban (23,1 százalék) fűtési nehézségekkel (az EU átlag 8,2 százalék, a magyar átlag: 4,2 százalék), valamint a litván háztartási áram- és gázárak 50 és 100 százalékkal, a vállalati áram- és gázárak pedig 14 és 25 százalékkal magasabbak a magyar áraknál. Nem véletlen, hogy napjainkban nem a litván, hanem a magyar rezsicsökkentési modell implementációjának lehetőségeit vizsgálja számos uniós tagállam.”

Nyitókép: Kovács András Facebook-oldala