Kezdenek elfogyni a növekedési tartalékok. Stadionépítéssel, látványberuházásokkal, választási célú lakossági pénzosztogatással csak az inflációs feszültség és a munkaerőhiány nő.
Csak egy példát említek a presztízsberuházások »termelékenységjavító hatására«. A kormány 2015-ben döntött úgy, hogy a Pénzügyminisztérium visszaköltözik 1945 előtti helyére, a Szentháromság térre, s ezt megelőzően az 1904-es, építészeti szempontból már akkor is bírált állapotot kell visszaállítani. Az első nyilatkozatok alapján a 2022-es költségvetésnek már a Várban kellett volna készülnie; most 2023-as átadásról hallani. Állami nagyberuházás lévén, természetesen csúszás van. Várható pontos költségét sem egyszerű kibogarászni: ha jól számolom, már elköltöttek 9,8 plusz 7,3 milliárd forintot, és amikor a nagy tendert bírálták el, 54 milliárdot irányoztak elő. Azaz több mint 70 milliárd forintnál tartunk, de nem lepődnék meg, ha néhány váratlan tétel megdobná ezt az összeget, és lenne pár év csúszás is. A Magyar Telekom több mint háromszor nagyobb, és négyszer annyi embernek munkahelyet biztosító irodaháza 50 milliárdba került. A régi-új Pénzügyminisztérium több mint százéves műemlék épület, az üzemeltetés jóval drágább lesz, mint egy korszerű irodaházé. (A szerző bevallja, hogy van némi belső információja erről, minthogy az 1983/84-es tanévben egy évig kollégista volt ebben az épületben.) És vajon mennyivel lesz hatékonyabb a Szentháromság téren a gazdaságpolitika, költségvetési politika, adórendszer a mai, a József nádor téren lévő Pénzügyminisztériumhoz képest? Pontosan tudjuk a választ. Semennyivel – pedig ránk férne.”
Fotó: MTI Fotó: Soós Lajos