Szemlátomást elhivatottnak tekinti magát az ország központjának újrarendezésére.
„Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzet 2021. december 13-i számában Budapest jövőjéről elmélkedett, gyakorlatilag az eddigi főváros mint önkormányzati egység megszüntetését javasolva. Itt, Németországban legalábbis a nagy többség őszintén meglepődne, ha mondjuk a Bundesbank elnöke cikket írna Berlin méretéről, lakosságszámáról és szervezeti felépítéséről. Sokan – feltehetően kellő udvariassággal – utalnának arra, hogy az elnök úr inkább foglalkozzon azzal, amiért a fizetését kapja, nevezetesen főként a pénzstabilitással.
De Magyarországon minden lehetséges, és Matolcsy úr szemlátomást elhivatottnak tekinti magát az ország központjának újrarendezésére, tehát meglepetés ide vagy oda, próbáljuk meg a nézeteit és javaslatait komolyan venni. De ezen a ponton rögtön idekívánkozik egy rövid megjegyzés: nem tudom, milyen alapon szerepelteti Matolcsy úr Bonnt és Berlint egy sorban, holott közismert tény, hogy Bonn fővárosi szerepe eleve átmenetinek volt szánva a német megosztottság idejére, és ezt a szerepet a német újraegyesülés után át is adta Berlinnek.
Ha a bankelnöknek Budapest önkormányzati struktúrájával van alapvető problémája, jó, ha tudja: annak jóformán semmi köze nincs a város méretéhez. Ráadásul szemlátomást a magyar kormány egész másképpen látja a dolgot, mint a (független) jegybankelnök, hiszen különben nem követne a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) útján regionális, a jelenlegi Budapest határain is messze túllépő fejlesztési célokat, amelyek egyik fontos eleme az agglomerációs vasútfejlesztési stratégia. De a probléma egész máshol van: valójában nincs egységes Budapest, mióta közvetlenül a rendszerváltás után a politika elkövette azt az elképesztő hibát, hogy a budapesti kerületeket önálló önkormányzatokká alakította, a fővárosi szintnek legfeljebb afféle önkormányzati társulási szerepet hagyva, anélkül, hogy képes lenne keresztülvinni összvárosi érdekeket.
Ez a pártpolitikától teljesen független, mert eddig minden magyar kormány rájött, az »oszd meg és uralkodj« elve alapján milyen nagy mértékben szembe tudja állítani egymással a kerületeket, vagy a fővárost a kerületekkel, esetleg mindenkit mindenkivel. A jegybankelnöki elképzelés kapcsán joggal gondolhatunk a budapesti lakosságszámmal közel azonosan 1,8 millió embernek otthont adó Bécsre, habár ott a kerületek (a második világháború előtti budapesti helyhatóságok jogállásához hasonlóan) gyakorlatilag mindössze elöljáróságok, feladat- és hatáskörük messze elmarad a jelenlegi budapesti kerületi önkormányzatoké mögött. Mégsem lehet azt állítani, hogy Bécs gyengébben teljesítene, mit Budapest, éppen ellenkezőleg, Bécs szinte valamennyi nemzetközi összehasonlításban kimagasló helyeket ér el. Lehet, hogy Matolcsy úr Lisszabonra gondolt, amikor a 600 ezer lakosnyi optimális főváros-méretről írt – bár valószínűtlennek tartom, hogy valóban kellő mélységben foglalkozott ezzel –, véletlenül ugyanis Lisszabon város közigazgatási területén tényleg nagyjából ennyien laknak.
Mivel Portugália területe és lakosszáma alapján (kb. 92 ezer négyzetkilométer és kb. 10,3 millió lakos) jól összehasonlítható Magyarországgal, érdemes arra utalni, hogy Lisszabon fejlesztésének érdemi intézménye valójában a több mint 2,8 millió lakosú és kb. háromezer négyzetkilométer területű lisszaboni metropolisz-régió, az Área Metropolitana de Lisboa (AML). Ennek feladat- és hatáskörébe tartozik többek között a területfejlesztés és –rendezés, a régió közösségi közlekedése és sok más, az egyes helyi önkormányzatokon túlnyúló feladat. Szó sincs tehát arról, hogy Portugáliában afféle »Kis-Lisszabon« nagyságrendben gondolkoznának, éppen ellenkezőleg: az AML jelen formájában egy 2013. évi törvény alapján jött létre. Valójában ez az a szerkezet, amelyről az urbanisták és a város jövőjével foglalkozó politikusok már Budapesten is régóta beszélnek: létezik egy »kemény mag« – a budapesti I., V.-IX. kerületek összevonásával születhetne ez meg –, és vannak a velük az AML-ben intézményesen egybekapcsolt külsőbb önkormányzatok.”
Fotó: Rita Franca / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Kemény, határozott vélemény.
A hangos magyar író fejben bezzegmáshol él. Tíz éve nyitott határokat követel, mert bécsi, berlini és frankfurti fogadásokon látta, hogy az idegen szép.
Szakértők kiszámolták, hogy mekkora marha Szabó Andrea szociológus és „szakértői” csapata.
A Kelet-Európában zajló konfliktusok kapcsán jelenleg három forgatókönyv képzelhető el: egy rossz, egy sokkal rosszabb és egy reményt keltő.
Kiril Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Bloombergnek adott interjújában elismerte: valóban érkeztek ilyen kérések.
Deák Dániel és Nógrádi György szerint az energiaellátásért folyó globális küzdelem újabb állomását láthatjuk a Török Áramlat elleni vajdasági robbantási kísérletben.
