„Az oltásokról sokat és sokszor beszéltünk már. Én magam is, többek között a Vasárnap hasábjain. Mindenekelőtt szögezzünk le egy dolgot. Egy fontos tételt, amit már korábban is megtettem, de soha nem lehet elégszer hangsúlyozni: az emberiség történelmében egészségügyi szempontból nem volt előremutatóbb találmány, mint a védőoltásoké. Szerencsére szédítő ütemben fejlődik az orvostudomány, kis túlzással havonta tesznek olyan felfedezéseket, amelyek az előző hónapban még nem lehettek volna elérhetők. Nem hangos, átlagemberi szempontból nem harsány felfedezések ehhez, de hozzájárulnak, hogy egy adott ember elsőre mondjuk 4-5 hónappal tovább éljen. Aztán egy évvel. Aztán hárommal. Borzasztóan tragikus így is? Nyilvánvalóan. De aki időt nyer, életet nye, és sokadjára mondom, bámulatos a haladás.
Tart valaki attól, hogy új technológiák kerülnek a testébe? Ugyan ezt sem értem, de legyen. Ott a Sinopharm! Majd’ 150 éves eljárással kidolgozott vakcina. Ilyet kapott szinte mindenki az élete során. Mitől fél? Ám a legveszélyesebb nem ez. Mert megint mondom, viszonylag még mindig új a helyzet, valamilyen szinten megértő vagyok sokakkal. Valamilyen szinten, értse mindenki jól. Azt viszont az elmebetegség előszobájának tartom, ahogy ezen bizalmatlanság hátán belovagolva Európában is bejelenti igényét a közélet formálására az Amerikából érkező ad hoc oltásellenesség. Az a tábor, amelyik de facto minden oltást elutasít. Mert csak. Ha valami, hát ez fenyegető veszély.
Zárásként: az emberiség mai, elképesztően magas számát annak köszönheti, hogy léteznek védőoltások. Ha nem lennének, a gyermekhalandóság akkora lenne, mint 200 évvel ezelőtt. Ha meg akarnának minket mérgezni ezekkel a szerekkel, akkor miért vagyunk sokkal többen, és miért nem kapjuk el azokat a betegségeket, amik ellen beoltanak minket? Milyen logika mentén »működnének a rosszak«, hogy beadnak valamit, ami megvéd… és ennyi.”
Fotó: MTI/Varga György