Póka Egon meghalt

„Tudtuk, hogy nagy a baj, de valahogy reméltük, hogy van még egy kis idő. Póka Egon meghalt. Hogy micsoda zenész volt, az utolsó professzorok egyike, felesleges bizonygatnom. Azt kevesebben tudják, hogy egyenes, becsületes ember is volt, szó szerint igazi férfi, akik ma már csak ritkán teremnek.

Szerettem hajlíthathatatlan hazafiságát, hogy meg tudta különböztetni a jót és a rosszat, hogy érzései voltak, és mindig kimondta, amit gondolt.  Szerettem Egonban, hogy törődött a fiatalokkal, megtanította őket a mesterfogásokra, segítette őket, egyengette az útjukat.  És azért is nagy volt, mert harcolt az igazi zenéért, az élőzenéért, hogy a mocsok és a blöff ne borítsa el a hazai rendezvényeket, hogy a muzsikus tényleg muzsikus legyen, ne pedig pénznyelő automata.

 Ezen felül még sokáig őrizni fogom az utolsó telefonos beszélgetésünket, valamikor nyár elejéről, amikor már megrendülten hallgattam őt, mert tudtam, tudtuk, hogy lassan mindennek vége, és ő türelmesen, szeretettel beszélt, olyan jámborsággal, ahogyan még talán soha.  Megbékélt a sorsával, azt hiszem. Kívánok a gyászoló családnak békességet, elfogadást. Isten veled, Egon!!!!  Velünk marad az emléked, a kedvenc szavaid, a történeteid, a zenéd, minden, ami voltál és leszel örökké számunkra....”

Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor