Rédai Dorottya történetesen a CEU Demokrácia Intézetének genderkutatója. Micsoda véletlenek vannak!
Kedvelt ellenoldali médiatermékünk, a 444.hu boldogan számolt be:
»A TIME a CEU Demokrácia Intézet kutatóját, Rédai Dorottyát a világ 100 legbefolyásosabb embere közé sorolta a 2021-es TIME100 listán a Meseország mindenkié című mesekönyvért. A 18. éve vezetett lista a világ legbefolyásosabb embereinek hatását, innovációját és eredményeit ismeri el.«
Persze ilyenkor lehet azzal jönni, hogy jó, hát a Time-nál az év embere volt Hitler, Sztálin, Putyin, a magyar szabadságharcos, Greta Thunberg és a személyi számítógép is (»Széles az út, sokan elférnek rajta«) – de ahogy az Oscar-díjakat, ezt is igenis érdemes komolyan venni. És akár örülni is neki.
Főleg, hogy a listára – bár ez a 444.hu írásából sajnos ez pont nem derült ki – Karikó Katalin is felkerült, amit nem lehet kifogásolni.
Na, de inkább foglalkozzunk Rédai Dorottyával, és a Meseország mindenkié című könyvvel. Emlékszünk, amit Dúró Dóra teátrálisan széttépett és ledarált, beindítva a megsemmisítőtáborokat vizionáló közgondolkodók írásait.
»A CEU közleménye szerint a Labrisz Leszbikus Egyesület által kiadott könyv a „jobboldali és kormányzati politikusok szélsőségesen negatív reakciói után Magyarországon nagy sikert aratott, és az az LMBT+-embereket diszkrimináló kormányzati politika elleni tiltakozás szimbólumává vált”.
Rédai 2020-ban Emma Goldman Snowball-díjat kapott feminista aktivista és tudományos munkájáért, 2021-ben pedig a Háttér-díjjal ismerték el az LMBT+-közösségért végzett munkáját a Budapest Pride megnyitóján. Most a kutatási érdeklődési körébe tartozik a nemek közti egyenlőség az oktatásban, a gyerekvédelmi szakpolitikák, az anti-gender szakpolitikák, az LMBT+-jogok korlátozása és az antidemokratikus rendszerek térnyerése Kelet-Közép-Európában – áll a közleményben.
Rédai Dorottya az ELTE angol szakán végzett, majd a CEU-n folytatta tanulmányait gender (társadalmi nemek) szakon, ahol mesterfokozatot, majd szintén a CEU-n összehasonlító gender szakon PhD-fokozatot szerzett.«
Nincs mit kiemelni, annyira szép, koherens életrajz. Olyannyira »túlírt« és sztereotíp az egész, hogy ilyenkor szoktam kollégáimat megkérdezni:
De valószínűleg ez a való világ.
A Time tehát egyik kezével adott Orbánéknak egy kis fricskát, a másikkal meg egy baráti fülvakarást – értelmezhetjük akár így is a gesztust.
Legbefolyásosabb emberekkel szerencsére meg vagyunk áldva: 2018-ban Fekete-Győr András felkerült a Forbesnál a világ 30 legbefolyásosabb fiataljának listájára – nem érdemtelenül, örök reménység még most is, meg hát a Narancs is rendszeresen címlapon hozta.
Már most epedve várjuk a további listákat, hátha elgondolkodnak a választók.”
Nyitókép: Labrisz Leszbikus Egyesület Facebook-oldala
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
Finoman fogalmazva kilóg az a bizonyos lóláb.
Pillanatok alatt megsemmisült a tank.
