Közeledik a karácsony, Pikó András megduplázta a fizetését
De a polgármester a helyetteseire is gondolt.
Szikra Levente szerint aki megtagadja az Alaptörvényt, az nem tekinthető legitimnek.
„Aki nem ismeri el az Alaptörvény legitimitását, az nem ismeri el annak keretei között létrejött választási eredményt sem, így adott esetben a saját győzelmét sem” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szikra Levente annak kapcsán, hogy az ellenzék hatályon kívül helyezné az Alaptörvényt, ha nyerne 2022-ben.
Az Alapjogokért Központ elemzője elmondta azt is, nem fér bele a jogállamiság kereteibe az, hogy az ellenzék önkényesen illegitimnek tekinti az Alaptörvényt, bírósági ítélet nélkül is bűnösnek tekint embereket, börtönnel fenyegeti politikai ellenfeleit, és nyíltan az alkotmányozási és a törvényhozási eljárás szabályainak megszegését hirdeti. Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek gyakran hangoztatják, hogy
Az anarchiába süllyedne az ország
„Az Alaptörvényre tett eskü kötelező eleme a képviselői és a miniszterelnöki mandátum elnyerésének is, ezt a kormánytagokra nézve ráadásul maga az Alaptörvény írja elő” – fogalmazott Szikra Levente.
A szakértő szerint nem tekinthető legitimnek, aki az Alaptörvényre teendő esküt megtagadja, így nem gyakorolhatja a tisztségéből eredő jogait sem. Jelezte, hogy amennyiben a baloldali ellenzék aratna győzelmet a 2022-es választásokon, akkor azt az Alaptörvény alapján tenné, hiszen a választási törvény is az általa meghatározott jogrendbe illeszkedik.
„Aki nem ismeri el az Alaptörvény legitimitását, az nem ismeri el annak keretei között létrejött választási eredményt sem, így adott esetben a saját győzelmét sem. Ez ugyanúgy igaz egyébként az önkormányzati választásokra is, így Karácsony Gergely is végső soron az Alaptörvény alapján Budapest főpolgármestere – a Párbeszéd társelnöke ráadásul már kétszer letette az esküt a dokumentumra, amelyet most kidobna” – fogalmazott. Megítélése szerint, ha egy megválasztott képviselő nem tartja be a hatályos törvényeket, az azt üzeni, hogy
Válság beláthatatlan következményekkel
Arra az ellenzéki kijelentésre, miszerint kétharmados törvényeket feles többséggel módosítanának vagy törölnének el, az elemző leszögezte, erre semmilyen jogszerű lehetőség nincs.
„Az Alaptörvény világosan meghatározza azokat a szabályokat, amelyek megváltoztatásához kétharmados többség szükséges, természetesen maga az Alaptörvény is ebbe a körbe tartozik. Ha az Országgyűlés megszegné e szabályokat, akkor az Alkotmánybíróság megsemmisítené a döntést, ugyanis az eljárási szabályok megszegése – erre példa, ha egy jogszabályt nem az előírt többséggel fogadtak el – közjogi érvénytelenséget eredményez. A közjogilag érvénytelen jogszabály nem léphet hatályba” – magyarázta.
Brüsszel hallgatna
Az Alapjogokért Központ munkatársa kitért arra is, az ellenzék folyamatosan a jogállamiság fontosságát hangsúlyozza szavakban, azonban ezekből a tervekből is látszik, hogy
„Ettől függetlenül meglepne, ha Brüsszel ugyanolyan vehemenciával lépne fel a baloldal ilyen tervei ellen, ahogy a jelenlegi nemzeti kormányt támadja. Ezek a támadások ugyanis csak látszólag kapcsolódnak a jogállamisághoz, valójában politikai ellentéteken, például a migráció elutasításán alapulnak, ilyen ellentétek pedig a baloldallal kapcsolatban nem állnak fenn” – hangsúlyozta az elemző.
Szikra Levente szerint ezt támasztja alá, hogy a 2006-os súlyos rendőri jogsértések idején sem tett Brüsszel semmit, miközben aligha vitatható, hogy mindaz, ami akkor Budapesten történt, durva és brutális megsértése volt a jogállamiság követelményeinek, és kijelenthető, hogy a karhatalom lábbal tiporta az emberi jogokat.
Nyitókép: Közös alap