Üdv, ez itt a XXI. század!

2021. augusztus 01. 12:58

A gyerekek a jövő, a jövőt pedig nem tékozolhatjuk el.

2021. augusztus 01. 12:58
null
Fodor-Horváth Zsófia
888

„A gyerekeinket meg kell védeni – ez vitán felül áll, ebben minden normális ember egyetért, politikai hovatartozástól függetlenül. Abban viszont már nem, hogy tulajdonképpen mitől is. A gyermekvédelem, ahogy eddig ismertük, az eddigi felkészültségével nem áll még készen a XXI. század újfajta veszélyeire. A dolgát pedig erősen nehezíti, hogy a magukat gyermekvédőnek nevező szervezetek olyan mozgalmakat támogatnak, amelyek politikai céljaik érdekében kizsákmányolják a kicsiket.

A túlzott digitalizáció, az internet, a közösségi média és az agresszív szexuális propaganda, ezen belül az aránytalanul sok LMBTQ-propaganda, mind olyan felületek, eszközök, amelyek szinte ellenőrizhetetlenné és kontrollálhatatlanná váltak, köszönhetően annak, hogy amikor elindultak, még mind jópofának, hasznosnak, érzékenyítésre alkalmasnak tűntek. Amikor megjelent az első okostelefon, senkinek nem az volt az első gondolata, hogy majd a nyolcéves gyerekek két kattintással érik el rajta a pornót.

Amikor végre eljutottunk odáig, hogy egy nem heteroszexuális vállalhatta másságát a nyilvánosság előtt, és nem verték meg érte, akkor sem azzal fogadták, hogy »ez veszélyes, mert pár év múlva a hozzád hasonlók fogják felvilágosítani a gyerekeket az óvodában«. Szépen lassan, alattomosan váltak szélsőséges eszközökké és veszélyes mozgalmakká, hogy aztán szembemenjenek mindennel, ami a józan észt, a normalitást képviseli. A gyerekekre pedig olyan veszélyt jelentenek, aminek súlyát még mindig csak becsülni tudjuk, mert az a generáció, amelynek mindez az élete szerves részévé vált, még mindig nem nőtt fel.”

Fotó: A 26. Budapest Pride résztvevői vonulnak az Astoriánál 2021. július 24-én.MTI/Koszticsák Szilárd

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 40 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bajai
2021. augusztus 02. 14:58
A jelen pedig mi vagyunk. A jelent nem tékozolhatjuk el. A múlt pedig az őseink. A múltat nem tékozolhatjuk el. Legalábbis nem célszerű. (Kinek mi a cél?) Nem kell túllihegni. A népszavazásra minél többen menjünk el! Nagy valószínűséggel nem lesz érvényes, de számít.
Vakfolt
2021. augusztus 02. 13:51
"A gyerekeinket meg kell védeni – ez vitán felül áll, ebben minden normális ember egyetért, politikai hovatartozástól függetlenül. Abban viszont már nem, hogy tulajdonképpen mitől is." Teljesen egyértelmű, hogy mitől: az idegenektől. Már a kecskegidás mese is arról szól, hogy aki behatol a teredbe nem biztos, hogy barát, ezért kecskemama figyelmeztetése az alap: ne engedjetek be senkit. Ez a normális hozzáállás mindenki ellenség, amíg be nem bizonyítja, hogy nem az. A gyerekek elkezdtek önállóan iskolába járni, az első amit a szülő megtanít, hogy ki vagy, mi a neved és a címed, ahol laksz. A második, hogy ne állj szóba idegenekkel. Az internettel gyakorlatilag egy ablak nyílt a gyerek személyes terébe, de a védelem ettől még teljesen ugyanaz: tudd ki vagy és mindenki ellenség akit nem ismersz, ne bízz senkiben. Nem olyan nehéz ám ez.
annamanna
2021. augusztus 01. 21:08
Természetesen igaz, hogy minden egyes hatás számít. Mint említettem, ha a falusi lányok otthon maradhattak volna és nem kényszerültek volna szolgaságba, akkor nem kényszerültek volna arra sem, hogy kurvaként éljenek. A folyamat ugyanis az volt, hogy a megrontott és valószínűleg teherbeesett lánynak már nem volt esélye otthon férjhez menni, akármi is történt a terhességével: elvetette, lelencbe adta, megtartotta, és vagy önerőből nevelte, vagy a megrontó fizette a gyerektartást. Akárhogy is, neki már nem volt visszaút, és mivel gyerekkel együtt már nem maradhatott tovább cseléd (hiszen azt az úri háznál nem tűrték volna), négy lehetősége maradt: 1. sürgősen férjhez menni bárkihez, aki elveszi (proli munkás), akármilyen is az. Ennek a kimenetele Pőcze Borbála (bár nem lehet tudni a kiinduló állapotot, sem azt, hogy miért választották egymást, de az biztos, hogy nem lett életreszóló a frigy). 2. egyedülálló munkásnőként próbálkozni, ehhez lásd mint fent: mosónőként lehetett a leginkább elhelyezkedni, aminek eredménye, hogy "a mosónők korán halnak". A fenti példán túl Csermanek Borbála is ezt a keserves sorsot választotta. (Bár hat éves koráig Kádár is lelencként élt, nevelőszülőkhöz kiadva). 3. ha a lány könnyebb megélhetést keres, plusz esetleg a gyerektől is megszabadul, akkor várja a kurvasor. 4. öngyilkosság. Sajnos ebbe is sokan menekültek. Tehát ez semmiképp sem az eredeti környezet eredménye, ez már a korabeli társadalmi kényszer eredménye. A lányok számára visszaút már nem volt, a falu erkölcsi rendje nem fogadta be őket, így a helyzetük mindenképp a romlás és keserű kitaszítás maradt. Legalább nem gyilkolták le őket, mint a vad muszlimok, akik a megerőszakolt lányt megölik, "becsületből". A végleges elutasításra egy példa Szabó Magda Ajtó c. regényének Emerence, aki állítólag egy zsidó csecsemővel ment volna haza (mintha a a saját gyereke volna), és a szülők elküldték, menjen vissza oda, ahonnan jött. Az is nyilvánvaló, hogy a szolgálónak elszegődött lányokat az ókor óta ingyenkurvaként használták az urak, és ehhez elég megemlíteni az Odüsszeát, ahol Pénelopé szolgálólányaival hálnak a kérők, míg unatkozva várakoznak Pénelopé döntésére. Vagy a Bibliát, ahol a feleség szolgálólánya egyben a férj ágyasa (pl Hágár, Sára szolgálója, Ábrahám ágyasa, Izmael anyja). De ez a helyzet a mai napig nem változott, sajnos, pl Olaszországban rengeteg nemi visszaélést követnek el a gazdák a kelet-európai munkásnőkkel szemben. Nem lehet azt mondani, hogy a falu erkölcsi nívója volt rossz, és a falusiaknak kellett volna megváltozni. És azt sem, hogy a város volt csak erkölcstelen. Mindenkinek egyszerre kellett volna jó irányban változni, az pedig reménytelen. Azóta ennek a fordítottja következett be, mert még ez a könnyebb és járhatóbb út: a bűn elfogadása, tolerálása, elszenvedése, sőt a rossz jónak való elkönyvelése. Itt tartunk, és úgy tűnik, az Orbán-km a régi falusaik kíméletlenségét próbálja feleleveníteni, legalább részben, de már ez is iszonyú ellenállásba ütközik, és mint említettem - igazából nem is járható, mert anno a falu kirekesztő magatartása nagyon sok emberi tragédia okozója lett. Egyik út sem járható, sem a bűn mocsara, sem a kíméletlen inkvizíció. Persze a kormány viselkedése csak a homokosok számára tűnik inkvizítorinak, a nagy átlag számára még kevés is. Igazából együtt kéne lépni a jó felé, de az most is ugyanolyan lehetetlen, mint 100 éve.
annamanna
2021. augusztus 01. 21:07
Minden időben igaz, hogy minden homoszexuális embernek heteroszexuálisak a szülei, mert másképp nem születhetett volna meg (elhanyagolható azok száma, akiket egy leszbikus nő mesterséges megtermékenyítéséből származnak). Tehát majdnem minden homoszexuális hetero szülők mellett nőtt fel eddig is, és mégis fogékony lett a homoszexualitásra, ami idáig is összefüggött azzal, hogy otthon mit látott, milyen családot, milyen környezetet, mit örökölt a szűk értelemben vett normatív közösségtől. Most is alapvetően az számít, hogy mit látnak a fiatalok otthon, és ha az totál bizonytalan, vagy egyéb módon nyitva hagyja a lehetőséget a homokosság felé, akkor fognak abba az irányba elindulni, de nem mindenki. Mondok egy példát a szülői befolyás előérzékenyítésére: a 20. sz. elején a pesti prostik kétharmada az excselédek közül került ki, vagyis eredetileg jóravaló fiatal lánynak indult. Csakhogy, amint munkát vállaltak, egyrészt azonnal eltűntek egy családi ház/polgárlakás vastag falai mögött, és a háziúr nagyon gyakran visszaélt a helyzettel. Csakhogy! Ha emiatt a lányok tömegesen lázadtak volna, ha látható lett volna, hogy ez hajmeresztően szembenáll azzal, amit otthonról hoztak, akkor nem kötöttek volna ki tömegesen a prostituált szektorban. Már eleve kissé lazák voltak a falusi erkölcsök (egy hagyományos falu-város ellentétben). (A polgárok pedig képmutatók). Tehát eleve adott egy előérzékenyítés otthonról, amit a korai munkavállalás aztán brutálisan torz irányba terel, és már mondható utólag, hogy azért lettek prostik, mert a városban megrontották őket. De nem csak azért lettek azok. Tehát te látod a felszínt (ami a cselédek esetében a városba kerülés), és csak ez alapján ítélsz, de ezt megelőzi egy alap, ami természetesen otthon nem ilyen irányban alakult volna, tehát számít az, hogy az alapra mi épül, de elsődlegesen mindig az alap a meghatározó.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!