Ha újságírót ölnek, a baloldal szerint nem sérül a sajtószabadság

„Hollandiában a minap több, célzott lövést adtak le egy oknyomozó újságíróra. Az elkövető biztosra ment, mert fejbe is lőtte az éppen tévéstúdióból kisétáló férfit. E cikk írásakor még nem tudni, hogy életben marad-e, az orvosok küzdenek az életéért. 2017-ben Máltán egy publicistát kocsijára helyezett pokolgéppel végeztek ki, mert a kormánypárt, a Máltai Munkáspárt viselt ügyei körül szaglászott és ez egyeseknek nem tetszett. Egy évre rá Szlovákiában menyasszonyával együtt gyilkoltak meg egy újságírót, mert szintén a kormány gyanús dolgait igyekezett felderíteni.

Ez nem Afrika vagy Ázsia, még csak nem is a Balkán, hanem az Európai Unió. Az az Európai Unió, amelynek prominensei napról napra intéznek a magyar kormányhoz felemelt ujjú, aggódó intelmeiket. Intelmeket, amelyek a sajtószabadság visszaszorulásáról szólnak. Kifejezik sajnálatukat és féltésüket, mert hazánkban visszaszorulnak – szerintük – az európai értékek. A Riporterek Határok Nélkül vélekedése az, hogy Orbán Viktor az egyetlen EU-s vezető, aki súlyosan vét a sajtó szabadsága ellen.

Soroljam még?

No és akkor tegyük fel az adekvát kérdéseket.

Az EU-s vezetők közül hányan jelezték annak idején, hogy súlyosan sérül a sajtószabadság, amikor kivégeztek egy máltai újságírót? Hát amikor a szlovákiai illetőségűt? Ezidáig mennyi uniós tótumfaktum fejezte ki aggodalmát a holland sajtószabadság állapota miatt? Hol maradnak a szokásos tiltakozások és elmarasztalások? Tán – félve és hitetlenkedve jegyzem meg – csak nem valami kettős mérce áll a háttérben? Az a kétszínűség, amely napjainkra nagyjából az egyetlen, szinte minden nyugat-európai állam által elfogadott érték?

Ha belegondolunk, hát az a legszomorúbb és felháborítóbb, hogy a különféle NGO-k és kormányok valójában magasról tesznek arra, hogy melyik országban éppen mi történik az újságírókkal. Nekik teljesen mindegy a valóság. Nem számít, hogy az általuk igencsak fontosnak tartott demokratikus alapértékek hol sérülnek. Mert ha számítana, akkor mégis hogyan kaphatna a tanácstól a jövőben újabb, 7,5 milliárd eurós támogatást Törökország? Az a Törökország, amelyet lépten-nyomon lediktatúráznak?

De kap, mert az EU érdekében áll, hogy kapjon. Ahogy az EU érdeke az is, hogy Kínával üzleteljen. Velünk pedig elvitetik a balhét, mert a mi terhünkre akarnának jóemberkedni, amíg ők a kulisszák mögött kiröhögnek mindenkit.