„A hazai baloldal kollektív tudattalanjában mély nyomot hagyott a Margitsziget átadása a népnek anno, a proletárdiktatúra idején. Azóta minden kerítésen ingyen akarnak beengedni mindenkit. Már a sokadik szezon, amikor a Balaton körül téblábolnak, és nem találnak helyet a kockás plédnek meg a hűtőládának, sőt már fagyira sincsen egyetlen ruppójuk sem. A Balaton amúgy is a NER-é, minden pénztárban Mészáros Lőrinc ül, minden büfében ő süti lángost, esetleg Várkonyi Andrea. A hét elején a jobbikos Potocskáné sírt a fagyi árán, ahelyett, hogy elugrott volna a siófoki tescóba egy családi kiszerelésű jégkrémért. 1200-ért három napig ehetnék a családdal, a mocskos rablókapitalista fagylaltos meg majd tanulna ebből a tudatos fogyasztói magatartásból.
Most éppen az a téma, – az MSZP kiemelt ügyek osztálya viszi – hogy a füredi strandon 1700 ft a belépő. (Miközben az ősök által felszabadított Margitszigeten, a Palatinuson 3200 forint, tegyük gyorsan hozzá.) Milyen érdekes, nekik nem elég jó a kenesei, a fűzfői, vagy a szabadi strand, ahol 800-1000 Ft a napijegy, pedig ugyanarra a vízre helyezhetik a rózsaszín flamingót. Nem, nem, ők a legszebb balatoni város, legszebb strandját szeretnék ingyen használni, és a sétálóutcában szeretnének olcsón fagyizni.Ismerjük az affinitásukat a minőség iránt, történelmileg, nem okoz nekik problémát elkobzott villába beköltözni, okosba privatizálni, miközben éhségmenetet játszanak, parizerrel bohóckodnak.(...)