Néhány éve egy eldugott toszkán hegyi faluban, Duddovában csodálatos ebédet ettünk, s miközben elnéztem a díjbirkózókat is megszégyenítő karjaival a tésztát vidáman gyúró nagymamát, a lányától megkérdeztem, hogy a csudába kerül egy ilyen tökéletes helyen ketchupos üveg a pultra? Mondta, hogy a külföldi gyerekek miatt, akiknek a szülei hiányolták. Holott a kevesebb: több. Nem kell sem ketchup, sem a harang évszázados menetét megállítani, megtalálja azt a vevőkört – bizonyos vagyok benne – a falu Duddovától Balatonberényig, akik nem az uniformizált semmit keresik vidéken.
A harangszó lehet hangos, a mezei virágok tüsszögtethetnek, a madarak csivitelhetnek, de mindezt evidens, hogy meg kell védeni, s aki nem lel benne örömet, annak azt máshol kell keresni. (A legsötétebb tónusú fals országjelentésben sem leltem még nyomát annak, hogy az »Orbán-diktatúra« balatonberényi nyaralásra száműzné a templomi harangszótól iszonyodókat.) Csomó nagyszerű étterem nyílt az elmúlt tíz évben a Balaton környékén, szaporodnak szerencsére a biogazdaságok is, és minderre hatalmas a fizetőképes kereslet.”
Fotó: Wikipedia