„Az is jól látszik, hogy Európa sok politikusa évek óta keresi lehetőséget, hogy drámai hangvételű nyilatkozatoknál erélyesebb eszközökkel szankcionálják Orbán politikáját - miközben az EU intézményrendszerét nem úgy alkották meg, hogy a tagállamok egymást büntetgessék, főleg nem számokkal nehezen definiálható szempontok alapján. A legutóbbi nagy nekibuzdulást, a jogállamisági feltételek beépítését az EU költségvetésébe, eddig sikeresen hárította Magyarország és Lengyelország.
Ugyanakkor az is látszik, hogy az ilyen típusú viták lassan, de biztosan koptatják a magyar kormány sérthetetlenségét. Február óta a Fidesz végleg szakítani kényszerült a néppárttal, az EU legnagyobb pártszövetségével, ami sokáig védelmet jelentett számára. Áprilisban a magyar kormány arra kényszerült, hogy az utolsó percben engedje el az EU újjáépítési alapjából neki járó pénz közel 60 százalékát, hogy ne kelljen sokáig elhúzódó vitákba bocsátkoznia a pénz elköltésének módjáról a Bizottsággal és a Tanáccsal. A mostani vita nyomán megint sokan említették Brüsszelben és az európai fővárosokban, hogy ha idén ősszel az EU bírósága zöld utat ad a jogállamisági feltételek érvényesítésének a költségvetési pénzek kiutalásakor, akkor Magyarországot minél gyorsabban szankcionálni kellene.
Van azonban egy ennél gyorsabban bevethető fegyver is az Európai Bizottság kezében, amit éppen a »homofób állam« vádja tesz alkalmassá a bevetésre, és a csütörtöki heves vita nyomán talán tényleg használni is akar majd.
Korábban említettük a lengyel »LMBTQ-propaganda mentes övezetek« létrejöttét. Ezeket közel száz lengyelországi önkormányzat hirdette meg, saját hatáskörben. A csatlakozó városok elkötelezték magukat, hogy náluk nem tarthatnak homoszexualitást népszerűsítő rendezvényeket. Az Európai Bizottság ha szerényen is, de szankcionálta a lépést.
127 európai város nyert 5 és 25 ezer euró közti összeget az EU jövőjéről és a társadalmi aktivitásról szóló programok szervezésére, köztük hat olyan lengyel település is, ami csatlakozott a meleg propagandát tiltó mozgalomhoz. Ezeket a városokat kizárták a programból, az EU esélyegyenlőségi biztosának, a máltai Helena Dallinak a kezdeményezésére. Ezt azzal indokolták, hogy a pályázati kiírásban szerepelt, hogy etnikai, vallási és szexuális orientációra tekintet nélkül minden polgárnak hozzá kell férnie a támogatásból szervezett rendezvényekhez. A döntésnek a csekély összegek miatt leginkább politikai jelentősége volt, és erre a lengyel kormány is rájátszott: az érintett városok polgármesterei háromszor annyi pénzt kaptak a kormánytól, mint amennyit az EU elvett tőlük. Az első csekket a legnagyobb érintett város vezetőjének a lengyel igazságügyi miniszter kamerák kereszttüzében adta át.