„A Mércén jelent meg Tényleg elrontják a pártok az előválasztást? címmel Szűcs Zoltán Gábor publicisztikája, amelyben az ellenzéki előválasztást vette védelmébe, és hozott fel ellenérveket a visszalépésekkel kapcsolatos kritikákkal szemben. Abban ugyan egyetértek vele, hogy az előválasztás az ellenzéki polgárok számára adhat okot a reménykedésre, és előrelépés az eddigiekhez képest, azonban írása szerintem több lényeges szempontot figyelmen kívül hagy, amik alapján indokolt a negatív vélemény és a kételkedés az előválasztás demokratizáló szerepével kapcsolatban.
A cikk első fontos megállapítása, hogy „egy dolog biztos: a kölcsönös visszaléptetések logikus, előrelátható és egy bizonyos szempontból üdvözlendő fejlemények”. Ezt én sem vitatom, hiszen visszalépések nélkül az előválasztáson nagyjából a 2014-es és 2018-as országgyűlési választásokon tapasztalt eseményeket láthatnánk: ahogy ott a Fidesz jelöltjei a szétforgácsolt ellenzéki kihívókkal szemben sok helyen az abszolút többségtől messze elmaradó eredménnyel (volt, ahol a szavazatoknak éppen, hogy csak a harmadát megszerezve) nyertek mandátumot, úgy most is a körzetekben a legtámogatottabb ellenzéki pártok (feltehetően a nagyvárosokban főleg a DK, vidéken pedig a Jobbik) lennének hatalmas előnyben.
Logikus, előrelátható, és üdvözlendő is, hogy a kisebb, de létező támogatottsággal bíró ellenzéki pártok képviselőinek is valós esélye lehet egyéni mandátumért versenybe szállni jövő tavasszal. Az egyfordulós, győztes mindent visz (first-past-the-post) jellegű választási rendszer logikája előzetes alkukat és visszalépéseket követel meg. De attól még ez a rendszer nagyon torzítva fejezi ki a választók akaratát, és épp ezért jogosan kritizálták évekig az ellenzéki pártok is.
Nem szabad elsiklani afölött, hogy míg az országgyűlési választásokon a kétharmados Fidesz-KDNP-s parlamenti többség kényszerítette az ellenzékre a választás szabályait, az előválasztásét viszont a hat párt mindenféle külső hatás nélkül saját maga teremtette meg – a Válasz Online értesülései alapján Gyurcsány Ferenc nyomására, de végtére is minden fél beleegyezésével.”