A Fidesz elárulta Budapestet
Nem nehéz definiálni a Fidesz viszonyulását Budapesthez, értékeinkhez és a nemzeti érdekünkhöz.
Hiába írhatok/beszélhetek szabadon, ha egy lap/csatorna kívülről vezérelt politikai instrumentum.
„A jövő hét elé akkor néhány megjegyzés. Tömören: Arató András Prinz- és szockeltetőben cseperedett vállalkozásai számomra semmilyen módon nem egyenértékűek a sajtószabadsággal. A klubrádiósokkal és hallgatóikkal más a szituáció, de az ő helyzetük az előbbiek – tiszteletre méltó és méltánylandó – döntésétől függ, nem a Spirit FM-étől.
Bővebben. Volt hónapokkal ezelőtt egy vitám Puzsér Róberttel (több is, de most konkrétan egyre utalok), amelynek során Róbert azt a megokolható álláspontot képviselte, hogy egy szerző, műsorkészítő csak a saját produktumáért felel, nem pedig a helyért, ahol a tartalmat közlik. Nekem szűkebbek a határaim, ha úgy tetszik: szigorúbbak az elvárásaim. A sajtószabadságba szerintem a szerkesztési szabadság is beleszámít, és nem csak egyes műsorokra, de a teljes médiaszolgáltatóra vonatkozóan is. Hiába írhatok/beszélhetek szabadon, amennyiben egy lap/csatorna kívülről vezérelt politikai instrumentum, tevékenységemmel mégiscsak ezt fogom szolgálni. A Spirit FM-nél ilyesmi föl sem merül, vagy ha igen, nem leszek ott. A Heti Válasznál – ahol pályám során az egyik legfelkészültebb, legodaadóbb szerkesztővel, Osztovits Ágnessel dolgozhattam együtt – egyetlen egyszer jelezték, hogy politikai okból nem kéne valaminek megjelennie (egy Simicska-bírálatnak még a Fidesz ellenzéki időszakában). Akkor írtam oda utoljára.
Az tehát nem mindegy, hogy az orgánum milyen, az viszont teljesen hidegen hagy, hogy ki a tulajdonosa. Pláne a NER tizenikszedik évében. Nem is kérdés, hogy mindenhez, amihez az államnak köze van, ott befolyásolni, manipulálni, összeugrasztani igyekeznek, amivel kapcsolatban én annyit tehetek, hogy a felszínre hozom, nyíltan beszélek róla. Mást nem nagyon, ugyanis pontosan ez volt a helyzet eddig is. Elhűlve néztem azt az álnaiv rácsodálkozást, amelyet a menő, avantgarde közösségi rádió vezetői produkáltak, amikor a Partizánban az érdekes előéletű ügyvéd elszólta magát, hogy frekvenciaengedélyüket egy adriai jachtúton diskurálta meg egy fideszes illetékessel – hogy, hű, ha, nekik erről nem volt tudomásuk. Miért, mit hittek? Hogy a Médiatanács hirtelen beszíva Trottel-lemezeket kezdett hallgatni az LMBTQ (-prstvxyzs)-jogok tanulmányozása közben, és nem alku áll a háttérben?”