A zöld kormányzás felé − Annalena Baerbock kancellárjelölt portréja

Írta: Fodor Kinga (MCC − Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért)

2021. április 19-én, a párt történetében első alkalommal állított kancellárjelöltet a németországi Zöldek pártja. Jelöltjük a negyvenéves Annalena Baerbock, aki az elmúlt években − német politikai viszonyokhoz mérten − szokatlanul gyors karriert futott be pártja ranglétráján. Ha a Zöldek jelenlegi népszerűsége töretlen marad a szeptemberi szövetségi parlamenti választásokig, akkor Baerbock lehet a német történelem első zöld és egyben minden idők eddigi legfiatalabb kancellárja is. De ki is valójában Annalena Baerbock, Merkel posztjának új várományosa?

Vidéki idillből a német politika sűrűjébe

Annalena Baerbock 1980. december 15-én született az alsó-szászországi Hannoverben. Gyermekkora nagy részét, amely saját elmondása szerint „vidéki idillben” telt, egy Hannover-közeli kistelepülésen töltötte. Környezetvédelemmel először szülei hatására kezdett el foglalkozni, akik gyerekkoruktól kezdve magukkal vitték Annalenát és két lánytestvérét különböző atomenergia- és atomfegyverkezés-ellenes tüntetésekre. Az aktivizmus csakhamar a gyerekekre is átragadt, olyannyira, hogy Baerbock emlékei szerint általános iskolás korában egy barátnőjével szövetkezve elérte, hogy az 1991-es iraki-háború elleni tiltakozásuk jeleként elmaradjon a szokásos farsangi ünnepség, mint ahogy abban az évben több helyen Németországban.

A sikeres akció ellenére

Érettségi után a Hamburgi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol politológiát és jogot hallgatott. Egyetemi évei alatt valóban bele is kóstolt az újságírásba, három évig a Hannoverische Allgemeine Zeitung munkatársa volt szabadúszóként. Érdekesség, hogy a legtöbb német politikussal ellentétben egyetemi évei alatt nem volt tagja sem ifjúsági sem helyi pártszervezetnek, így feltételezhető, hogy ebben az időszakban még nem foglalkoztatta őt különösebben a hivatásos politizálás gondolata. Tanulmányait külföldön, a a Londol School of Economics and Political Science jogi mesterképzésén folytatta.

London után Strasbourg, majd Brüsszel következett, ahol Baerbock különböző európai uniós szerveknél próbálta ki magát gyakornokként. Elmondása szerint itt szembesült először azzal, hogy mi mindent képes a politika befolyásolni és ez motiválta őt arra, hogy 2005-ben − 25 évesen − belépjen a Zöldekbe. 2005 és 2008 között a tapasztalt zöldpolitikus, Elisabeth Schroedter európai parlamenti képviselő irodáját vezette, aki mellett kétségkívül értékes tapasztalatokkal gazdagodott későbbi karrierjére nézve. Első önálló politikai tisztségét azonban nem Brüsszelben, hanem a németországi tartományi politikában töltötte be. Férjével, Daniel Holefleisch PR-szakemberrel Potsdamban telepedtek le, ahol Baerbock 2009 és 2013 között már a brandenburgi Zöldek pártszervezetének társelnökeként tevékenykedett, amely négy év párttagság után igencsak gyors előrelépésnek mondható. Aki ismeri a német pártpolitika útvesztőit, tudja, hogy a komolyabb pártszervezeti pozíciókig bizony sokszor hosszú évek kitartó munkáján keresztül vezet az út: több ma elismert politikus kezdte karrierjét plakátragasztgatással a pártja ifjúsági szervezetében, mint gondolnánk.

Ahhoz tehát, hogy valaki ilyen rövid idő alatt komoly pozícióra tegyen szert, kellő karizmára és szorgalomra van szükség, és persze nem árt egy kis szerencse sem. Úgy tűnik Baerbock esetében mindhárom tényező egyszerre állt fenn: Párttársai szerint az időközben kétgyermekes édesanyává vált politikusnő nagy fontosságot tulajdonít az alapos felkészülésnek, kompetens munkavégzés jellemzi,

Ezek pedig mind olyan tulajdonságok, amelyeket a német szavazók nagyra becsülnek a politikusokban. A párton belüli előmenetelében pedig minden bizonnyal szerepet játszott az is, hogy csatlakozásakor, nem volt más hasonló kaliberű, nemzetközi tapasztalattal rendelkező politikus a viszonylag kis szavazóbázisú, keletnémet, brandenburgi szervezetben. Minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy a 2013-as szövetségi parlamenti választásokon már a tartományi lista első helyén indították, ahonnan egyedüli zöld képviselőként jutott be Brandenburgból a Bundestagba.

„A nő Habeck oldalán”

Bár Baerbock 2013-tól a Bundestag zöld frakciójának klímapolitikai szóvivőjeként tevékenykedett, országos ismertségre csak a 2017-es választások után tett szert, amikor felhívta magára a figyelmet azzal, hogy kitartóan és szenvedélyesen képviselte pártja érdekeit a végül meghiúsult Jamaika-koalíciós tárgyalásokon. Ez az érzelmektől túlfűtött, konfrontatív stílus parlamenti felszólalásainak védjegyévé vált, 2018-ban pedig sokak szerint éppen ez segítette hozzá a szövetségi pártelnöki pozícióhoz. A pártkongresszuson hangzott el az azóta is többször idézett mondata „Ma nem csak egy nőt választunk Robert mellé, hanem egy új szövetségi pártelnököt!” – utalva ezzel a társelnök, Robert Habeck népszerűségére a párton belül.

aki tartományi miniszterként már kiforrott politikai tapasztalattal rendelkezett és konkrét elképzelései voltak a párt jövőjét illetően. Ugyanakkor Baerbock rácáfolt az előítéletekre és hamar kilépett Habeck árnyékából, megalkotva saját elnöki profilját: A sokoldalú és harcias klíma- és külpolitikai szakértőt, aki kész felszólalni a populizmus és az idegengyűlölet ellen. Az imázsépítés olyan jól sikerült, hogy a 2019-es pártkongresszuson Baerbock népszerűsége már meghaladta Habeckét, és minden idők legnagyobb konszenzusával, a szavazatok 97%-ával döntöttek meghosszabbításáról a párt élén, Habeck 90%-ával szemben.

Habeck és Baerbock közös munkáját siker koronázta, hiszen megválasztásukkal a párton belül uralkodó megosztottság egyértelműen csökkent. Először fordult ugyanis elő a Zöldek történetében, hogy mindkét társelnök a párt mérsékeltebb szárnyához tartozó politikus legyen. Ezzel az egykori alapítókra jellemző ökofundamentalista-ökoszocialista irányzat még inkább visszaszorult a párton belül és folytatódott az eltolódás a polgári pártok irányába – mindez természetesen a párt környezetvédelmi missziójával összhangban. Ez már előrejelezte, hogy

Csupán egyetlen kérdés zavarta meg a Baerbock és Habeck közötti összhangot, amely 2021-re egyre égetőbbé vált: vajon ki lenne az ideálisabb kancellárjelölt kettejük közül?

Baerbock és Habeck

A kancellárjelöltséghez vezető út

Sokáig Robert Habeck számított esélyesebb jelöltnek, hiszen Annalena Baerbockkal szemben neki már volt tapasztalata kormányzás terén: mielőtt a párt élére került volna, Schleswig-Holstein tartományban töltött be helyettes miniszterelnöki és miniszteri pozíciót. Az eredetileg író-filozófus és négygyermekes apa Habeck jó stratéga és intellektuális politikus hírében áll, 2018-as megválasztásakor pedig szinte messiásként üdvözölték a párt élén. Sokáig talán ő maga sem gondolta, hogy Baerbock komoly vetélytársa lehetne a kancellárkérdésben. Nem így Baerbock, aki viszont társelnökké választása után röviddel már több interjúban is úgy nyilatkozott, hogy akár a kancellári poszton is el tudná képzelni magát.

A végső döntést Habeck elmondása szerint többhónapnyi intenzív tárgyalás előzte meg közte és Baerbock között, amelynek során igyekeztek a személyes motivációkat félretéve a párt érdekeit fókuszba helyezni. Márciusban Baerbock még úgy nyilatkozott, hogy természetesen „kissé szíven szúrná”, ha végül Habeck lenne a jelölt. Az eredmény, mint azóta ismeretes, épp ennek ellenkezője lett: 2021. április 19-én

Míg Habeck a Zeitnek adott interjújában elismerte, hogy „politikai pályafutása legfájdalmasabb döntését” hozta meg, Baerbockról továbbra is úgy nyilatkozott, mint akiben biztosítva látja a párt értékeinek szenvedélyes és kitartó képviseletét.

Elemzők szerint két dolog billentette elsősorban Baerbock felé a mérleget: az első – bármilyen banálisan hangzik is – hogy Baerbock nő, és ráadásul az egyetlen női induló a jelenlegi kancellárjelöltek táborában. A Zöldek misszióját tekintve szinte predesztinálva volt, hogy két azonos képességű politikus esetén a női jelölt kapjon bizalmat, és ne az „alfahímet” küldjék a választási kampányba. A másik ok, hogy Baerbock – brandenburgi múltjának köszönhetően – rendelkezik kelet-németországi tapasztalattal. Márpedig a Zöldek a keleti tartományokban hagyományosan gyengébb támogatottsággal rendelkeznek. Így Baerbock jelölése jelzésértékűnek is tekinthető: a párt készen áll arra, hogy választási programjával megszólítsa az új német tartományokat is.

Egy új generációt képvisel

Bár Baerbock jelölését a Zöldek szavazói kétségkívül lelkesen fogadták és alapvetően a német média is pozitívan nyilatkozott róla, a közelmúltban jó néhány kritikus hangvételű cikk is megjelent,

Való igaz, Németország eddigi kancellárjai jellemzően vagy korábbi tartományi miniszterelnökök vagy szövetségi miniszterek közül kerültek ki. Konrad Adenauer pedig kancellárrá választása előtt Köln városát vezette hosszú éveken keresztül polgármesterként. A kritikus hangokra Baerbock röviden annyit felelt, hogy valóban sosem volt még sem kancellár, sem miniszter, de a többi jelölttel ellentétben ő nem a status quót, hanem a megújulást képviseli.

Az kétségtelen, hogy Annalena Baerbock eltér az eddig megszokott német csúcspolitikus képétől: A maga 40 évével a német politikában még nagyon fiatalnak számít, és sok német politikustól eltérően hosszú éveken át élt külföldön. Elmondása szerint saját generációja fő feladatának a klímavédelmet tekinti, és politikusként célja, hogy Németország a korábban tervezett 2038 helyett már 2030-ra leállítsa a szénalapú energiatermelést valamint, hogy a német gazdaság bevonásával a radikális szén-dioxid csökkentést érjen el. Fiatalsága, dinamizmusa, közvetlensége és a zöld témák iránti elkötelezettsége imponáló lehet azoknak a városi, jómódú, balliberális témák iránt is nyitott szavazóknak is, akik eddig a polgári pártokra szavaztak. Ez magyarázhatja azt, hogy Baerbock jelöltségének bejelentése után a Zöldek támogatottsága meredeken emelkedni kezdett.

Kérdés persze, hogy mekkora realitása van jelenleg annak, hogy Németország következő kancellárját a Zöldek adják? A közvélemény-kutatások szerint egyre nagyobb, hiszen

olyannyira, hogy április végére meghaladta a hagyományosan magas támogatottsággal rendelkező uniópártok (CDU/CSU) szintjét. A támogatottsági adatokat elnézve 2021 szeptemberétől reális esély mutatkozik egy Zöldek vezette ún. „jelzőlámpa-koalícióra“ (Zöldek, szocdemek, liberálisok), vagy a baloldali pártokkal társulva egy zöld-piros-piros koalícióra. Amennyiben az uniópártoknak a következő hónapokban sikerül új lendületet szerezniük a kampányban, szóba jöhet egy fekete-zöld vagy a szabad demokrata párt részvételével bővített „Jamaika-koalíció“ is.

Tehát az, hogy Annalena Baerbock kancellár lesz-e, még bizonytalan. Mindenesetre a jelenlegi támogatottsági adatokat elnézve abból indulhatunk ki, hogy a Zöldek – kancellári poszttól függetlenül – részesei lesznek a következő szövetségi kormányzatnak.

A nyitóképen: Annalena Baerbock. Fotó: AFP/dpa/Kay Nietfeld