Orbán Viktor a demokratikus kormányzattól elrabolt struktúrákat egyszemélyi irányítás alá helyezi.
„Magyarország kiszervezése a járványhelyzet alatt zavartalanul folytatódik. Decemberben arra igyekeztem ráirányítani a figyelmet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2002-es bukásának okát – nem indokolatlanul – abban látta, hogy Magyarországon a széttagolt közigazgatásban is továbbélő megalvadt struktúrák lehetetlenné tették a politikai kormányzást.
Márpedig nehéz azzal vitába szállni, hogy politikai kormányzás nélkül nincsen demokratikus legitimáció, legfeljebb virágzó lobbitevékenység. Más kérdés, hogy Orbán Viktor a politikai kormányzás során érvényesülő politikai akaratot a személyes akaratával azonosítja. Arról írtam, hogy miközben a 2011-es alkotmányozás alkalmával akár azt is gondolhattuk volna, hogy éppen az 1998 és 2002 közötti tapasztalatokból kiindulva Orbán majd szépen visszacsatolja a kormányzathoz a korábban leszakított hatalmi szektorokat, ám számára 2002 legfontosabb konklúziója az volt: saját mélyállamot kell építeni a külföldi hálózatokkal összefonódott posztkommunista mélyállam ellenében.
A mutatvány egészen addig működik, amíg Orbán karizmatikus legitimációja és személyzeti politikája sértetlen, s amikor megszűnik a mandátum, éppen ő van megint kinevezési helyzetben. Ha ezekből a feltételekből bármelyik megrendül, a közigazgatási kiszervezés bumerángként csaphat vissza: egy későbbi Orbán-kormány, vagy egy Orbán utáni populista jobboldali kormány stabilitását is alááshatja. Az orbáni megoldás hosszabb távon éppen a politikai kormányzást lehetetlenítheti el, s ad absurdum az ország szuverenitását gyöngítheti. Beteljesedhet Körösényi András 2015-ös jövendölése: a magyar demokrácia a szélsőséges hatalomkoncentráció és a szélsőséges hatalommegosztás között ingadozhat. A brutális méreteket öltő kiszervezési jogalkotás addig is fokozza a tehetetlenségből fakadó érthető indulatot a másik oldalon, amely egy kétharmad nélküli győzelem esetén immáron a »jogrendszer ideiglenes megszakításával« fenyeget. Ebből persze nem kormányváltás, hanem törés lesz és nem csak 2022-ben, hanem 2026-ban is.
A jogállam helyreállítása ugyanis nem »felcsúti perekkel«, hanem a népi felhatalmazást nélkülöző, a gazdag hatalmasok érdekeit szolgáló önálló szabályozó szervek eltörlésével kezdődik.”
Zárug Péter Farkas és Török Gábor mutatta be kedden legújabb kötetét. A szerzők állítják, ha meg akarjuk érteni a 2010–2026 közötti időszak magyar politikáját, ahhoz meg kell értenünk Orbán korának sajátos szerkezetét.
Orbán Anita rögtön megígérte, véget vetnek az EU-val szembeni „zsaroláspolitikának”.
Bebetonozott meggyőződés a baloldalon, hogy Orbán és a Fidesz körei uralják a magyar médiapiac 80 százalékát. De vajon honnan származik ez nemzetközileg is sokat hivatkozott adat a médiáról, és milyen problémák vannak vele?
Az új bolgár miniszterelnök többször méltatta a volt magyar kormányfőt.
Kívülről fújjuk már a lehetséges összetevőket, kijöttünk a sokkból, és nem lehet addig gyászmunkázni feszt, míg mind meghalunk.
Cipruson kerülhet napirendre egy új diplomáciai stratégia, amely a kontinens saját szerepét erősítené a békefolyamatban.
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
